Szócikk szó jelentése
szócikk (főnév)
A szócikk a meghatározások és tudnivalók összessége, amit egy szótár vagy lexikon tartalmaz egy szóról. Ebből meg lehet érteni a szó jelentéseit, használatát, formáit, minden adatát.Egy nagy szótárban hatvanezer szócikk található. A szócikk akkor jó, ha könnyű megérteni.
További információk
További információk
Egy szócikk feladata az, hogy segítsen megérteni egy olyan szót vagy összefüggést, amit az olvasó nem ért valamilyen szövegben. Emiatt feltételezzük azt is, hogy a szócikk olvasója kisebb-nagyobb mértékben összezavarodott, tehát a lehető legegyszerűbben kell megértetni vele a keresett szót, az olvasó korábbi egyéb meglévő ismereteire, tapasztalataira támaszkodva. Ez csak fokozatosan, az olvasó meglévő ismereteire építve lehetséges.
A megértés fokozatainak megfelelően ebben a szótárban a következő részekből állnak a szócikkek:
Címszó formai változatok, rendhagyó ragozású alakok (szófaj)
Ebből tudja az olvasó, hogy a megfelelő szót olvassa-e.
A különböző szófajú jelentések megkülönböztetését, különválasztását eltérő háttérszín segíti. Ezek magyarázatát ennek a leírásnak a végén találod.
Ábra
A megértés első fokozata egy hasonló emlék felidézése. Erre a legalkalmasabb egy kép, rajz, vagy más ábra, ami a címszó általános fogalmát szemlélteti.
(Ha például a „szék” volt a címszó, akkor az ábra egy szék egyszerű rajza lehet.)
Leíró kategória
Amikor az olvasónak van némi elképzelése arról, hogy miről van szó, akkor képes kategóriákban gondolkodni. Tehát a következő fokozat egy kategória: egy széleskörű fogalom. Ez behelyettesítő meghatározás, amit a címszó helyett a mondatba be lehet illeszteni. Ez NEM szinonima, hanem pontosított kategória.
(Például a „szék” címszó esetén a kategória: „ülőbútor” lehetne.)
Ez azért szükséges, mert a magyarban az hangsúlyos, amit legelőször mondasz.
Hasznos abban is, hogy az olvasó több meghatározás közül könnyen kiválaszthassa a neki megfelelőt.
Másrészt a szót tisztázó (esetleg összezavarodott) tanuló először kap egy egyszerű, könnyen érthető definíciót, a továbbiakat pedig már ennek pontosításaként, kiegészítéseként olvassa, és nem adatok tömegéből kell kihámoznia, miről is szól az egész. Ezáltal garantáltan érti a lényeget (már megkönnyebbül), mielőtt még esetleges további ismeretlen szavakba ütközne a meghatározásban.
A leíró kategória szavait a meghatározáson belül legelöl helyezzük el, és vastag betűkkel emeljük ki, hogy első pillantásra ez legyen a legfeltűnőbb rész.
Meghatározás
A meghatározás egy pontosan, szabatosan megfogalmazott, részletesen körülírt fogalom.
Okozó meghatározás: A pontos megértéshez tudni kell, hogy a szóval kifejezett dolog milyen hatást, változást okoz, mit old meg, mi a célja; mi okozza azt a jelenséget. Az okozó meghatározás segít megérteni, hogy milyen összefüggések kapcsolódnak a szóval kifejezett dologhoz. (Ebben elől lehet vastag betűkkel a leíró kategória.) Sokszor fontos megadni, milyen elv, folyamat segítségével lehet elérni azt a hatást, változást, hogy a meghatározást megértő olvasó a gyakorlatban alkalmazni tudja a szóval kifejezett folyamatot.
Formai meghatározás: Ez is a meghatározás szerves része, nem külön jelentés. Leírja, hogy mi a forma, jellemzők, nem-jellemzők a fogalommal kapcsolatban, és mik az összehasonlítások és különbségek más hasonló dolgokhoz képest (ezek sorrendje is fontos).
A meghatározásnak nem szabad önmagával, vagy önnön formai változataival meghatároznia a szót, hiszen éppen ezt akarja megérteni az olvasó. A meghatározásoknak nem szabad „körkörösen” egymásra utalnia, mivel akkor az olvasónak nincs esélye, hogy megértse ezeket. Például hibás ez „bútor”: berendezés; és „berendezés”: bútor.
A meghatározásoknak és példamondatoknak csak közismert szavakat szabad tartalmaznia, hogy az olvasóknak ne kelljen fölöslegesen további új szavakat tisztáznia.
Példamondatok
A példamondatok bemutatják a címszó alkalmazását különféle szövegkörnyezetben, a címszó mögötti jelentésnek (a szó fogalmának) megfelelően. Minden meghatározáshoz legalább két kifejező példamondat tartozik.
(A példamondatokat dőlt betűvel jelöljük, és a mondatokon belül vastag betűvel kiemeljük a címszót, hogy jobban látható legyen, mit kívánunk bemutatni.)
A szó eredete
Az eredet további jelentésbeli ismeretet közöl a címszó mai jelentéséhez kapcsolódóan: hogyan használták régen ezt a szót, vagy ennek korábbi alakjait ugyanabban nyelvben vagy más nyelvekben. Ehhez kapcsolódhat még más hasonló – esetleg más nyelvű – szóalakok jelentéseinek egymásutáni kapcsolatba hozható felsorolása fordított időrendi sorrendben (a jelenlegitől a régi formák felé haladva). Ez segít a szó fogalmának teljes megértésében. Az igaz eredetek megismerése közben gyakran jelentős változást tapasztal az olvasó: sokkal jobban megérti az egész szót, és annak minden összefüggését.
Az eredet egységes formája a következő:
Eredet [címszó < nyelv1: „eredeti szó1” (jelentés1) < nyelv2: „eredeti szó2” (jelentés2) < ...]
Használati megjegyzések
A szavak használata nem mindig követ egységes logikát. Az ilyen eltéréseket, hasonlóságokat segít megérteni a használati megjegyzés más szavakra utalva, azokat belinkelve. A leírásba érdemes annyi példát írni, amennyi a jó megértéshez és használathoz elengedhetetlenül szükséges.
További részletezés
Ez a szó jelentésének még alaposabb (tudományos mélységű) elemzése. Ide tartoznak a sok jelentésű szavak árnyalatnyi eltérései, a fontos további ismeretek, amelyek esetleg segíthetnek a szó még alaposabb megértésében, alkalmazásában. Ha egy szót a „További részletezés” alaposan kifejt, akkor az első meghatározás mindig a szó általános érvényű meghatározása. A További részletezés külön, lejjebb (az Eredet után) található meg. Így a kezdő, vagy épp nyelvet tanuló olvasónak nem kell minden egyes meghatározást tisztáznia ebből a nagy szótárból, hanem elég a neki szükséges konkrét meghatározást, plusz az első általános meghatározást értenie, mintha egy egyszerű szótárban nézné meg azt.
Nyelvtani adatok
A nyelvtani adatok általában nem lényegesek egy átlagolvasó számára, ezért sokszor elrejtve közöljük őket. A rejtett rész kattintással nyitható. Ezeket tartalmazza:
A szó elválasztása, rövidített alakja, kiejtése.
Rokon értelmű szavak – ellentétes értelmű szavak.
Közmondások, szólások, állandósult szókapcsolatok (jelentést is megadva).
Gyakorisági, statisztikai és egyéb adatok.
A végleges szócikkek más-más színűek a szócikk szófaja szerint:
Fehér háttér: nem ellenőrzött beadvány
Ez a felépítés, szótárírási technológia és a szempontok együttese a WikiSzótár.hu szerzőinek szerzői jogvédelem alatt álló szellemi tulajdona. © WikiSzótár.hu 2008
Lezárva 7K: 2015. május 31., 18:31