Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Forrásmunkák szó jelentése


A WikiSzótár.hu készítéséhez felhasznált forrásmunkák

Hálás köszönet illeti L. Ron Hubbardot az oktatás területén végzett munkásságáért és közzétett kutatási eredményeiért, ami a munka során végig inspirálta a szerzőket, és ami alapjául szolgált az ideális szócikk felépítésének. L. Ron Hubbard Tanulási technológiájának képviselője hazánkban az Alkalmazott Oktatástan Magyarország: www.alkalmazottoktatastan.hu


Az alábbi könyvekből, forrásművekből használtunk fel adatokat, ismereteket átszerkesztett formában:

Anonymus: Gesta Hungarorum 1200 körül (fordította: Pais Dezső)


Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára 1984


Balassa József: A magyar nyelv szótára 1940


Dr. Ballagi (Bloch) Móric: Új teljes német és magyar szótár 1854


Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára 1873


Bárczi Géza, Országh László: A magyar nyelv értelmező szótára 1966


Bárczi Géza: Magyar szófejtő szótár 1991


Baretti, Giuseppe: Dizionario delle Lingue Italiana ed Inglese 1807


Baróti Szabó Dávid: Kisded szótár 1792


Benkő Lóránt: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1967-1976


Berrán Jolán, Károly Sándor: Régi magyar glosszárium 1984


Bicskey Lukács: Bárkiből lehet színész 2012


Dr. Bobula Ida: A magyar nép eredete 1966


Brassai Sámuel: A magyar bővített mondat 1870


CNRTL: Centre National de Ressources Textuelles et Lexicales 2012


Csáki Éva: Török-magyar szótár 2001


Csordás Norbert: Angol-magyar értelmező szótár 2006


Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára 1862


Csűry Bálint: Szamosháti szótár 1936


Dankovszky Gregor: Magyaricae linguae lexicon critico-etymologicum, e quo patefit 1833


Dr. Diós István, Viczián János: Magyar Katolikus Lexikon 1993-2007


Dugonics András: A Tudákosságnak első könyve, mellyben foglaltatik a betö-vetés (algebra) 1784


Duncan Shelley: Írásmesterség 2010


Dr. Finály Henrik: A latin nyelv szótára 1884


Harangozó Imre: Ott hul éltek vala a magyarok... 2001


Harper, Douglas: Online Etymology Dictionary 2001


Herman Ottó: Magyar pásztorok nyelvkincse 1914


Herman Ottó A magyar halászat könyve 1887


Herzog Salamon: Nyomdászati mesterszók 1931


Jahr, Ernst Håkon; Broch, Ingvild: Language contact in the Arctic: northern pidgins and contact languages 1996


Jamieson, John: An Etymological Dictionary of the Scottish Language 1808


Kálnási Árpád: Debreceni cívis szótár 2005


Kassai József: Származtató 's gyökerésző magyar-diák szó-könyv 1833


Kelemen Béla: Jó magyarság 1910


Keresztesi József: Magyar nyelv eredete 1844


Kézai Simon Gesta Hunnorum et Hungarorum 1282-83 (fordította Szabó Károly)


Kozsdi Tamás: Archaikus sumer–magyar szótár René Labat 1948. alapján 2003


Körösi Csoma Sándor: Szanszkrit-magyar szójegyzék


Kresznerics Ferenc: Magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal 1831


Lemon, George William: English etymology 1783


Lewis, Charlton T. and Short, Charles: A Latin Dictionary 1879


Lévai István és Vida Aladár: Görög-magyar szótár 1921


Liddell, Henry George and Scott, Robert: A Greek-English Lexicon


Longman Dictionary of Contemporary English 2009


Loos, Josef: Wörterbuch der ungarischen, deutschen and slovakischen sprache 1869


Magyar Elektronikus Könyvtár: Keresztnevek eredete és jelentése 1998


Magyar Tudományos Akadémia: A magyar helyesírás szabályai 2001, 2011


Majláth Tibor: Magyar, Word list 2000


Microsoft Corporation: MSN Encarta® World English Dictionary 2009


Mokry Bénjámin: Deák-Magyar Etymologiai Lekszikon 1823


Morvay Kinga: A jiddis nyelv Magyarországon


O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások 2010


Dr. Novotny Elemér: Sumér-magyar nyelvtörténet. 1985


Országh László: Angol-magyar nagyszótár 1980


Ortutay Gyula: Magyar néprajzi lexikon 1977


Paczolay Gyula: Északi csángómagyar közmondások, kifejezések 2003


Palla Ágnes: A magyar és cigány nyelv kölcsönhatásának vizsgálata 2009


Pallas Nagy Lexikona 1893-1897


Penavin Olga: Szlavóniai (kórógyi) szótár 2000


Pető Imre: Hun és szkíta szavak tára 2008


Pianigiani, Pietro Ottorino: Vocabolario Etimologico della Lingua Italiana 1907


Radó Antal: Idegen szavak szótára 1929


Rocchi, Luciano: Hungarian Loanwords in the Slovak Language 2010


N.M. Sanszkij, V.V. Ivanov, T.V. Sanszkaja: Kratkij etimologicseszkij szlovarj russzkovo jazika 1975


Sarkadi Zsolt: Szóról szóra 2001


Sarkadi Zsolt: Egyszerű nyelvtan 2004


Schmitthenner, Friedrich: Kurzes Deutsches Wörterbuch für Etymologie, Synonymik und Orthographie 1834


Shakespear, John: A Dictionary, Hindustani and English 1817


Skeat, Walter W: A Concise Etymological Dictionary of the English Language 1882


Szabó Edina: A mai magyar börtönszleng és szótára 1999


Szabó T. Attila: Erdélyi magyar szótörténeti tár 1975


Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond: Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégebbi nyelvemlékektől a nyelvújításig 1890


Szentkatolnai Bálint Gábor: Török nyelvtan 1875


Szentkatolnai Bálint Gábor: Párhuzam a magyar és mongol nyelv terén 1877


Szentkatolnai Bálint Gábor: Kazáni Tatár Nyelvtanulmányok 1877


Szentkatolnai Bálint Gábor: Tamul (Dravida) tanulmányok két részben 1897


Szentkatolnai Bálint Gábor: Kabard nyelvtan 1900


Szentkatolnai Bálint Gábor: A honfoglalás revíziója 1901


Szentkatolnai Bálint Gábor: Lexicon Cabardico-Hungarico-Latinum 1904


Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára 1902


Szvorényi József: Magyar ékes szókötés 1846


Tegyey Imre: Latin-magyar diákszótár 1992


Tischner, Heinrich: Etymologie 2003-2009


Toldy Ferenc: Magyar múzeum 1859


Toldy Ferenc: III. Baldi magyar-olasz szótárkája 1583


Tolnai Vilmos: Magyarító szótár 1900


Tótfalusi István: Magyar Etimológiai Nagyszótár 2002


Tótfalusi István: Idegenszó-tár 2005


Dr. Tóth Alfréd: Etymological Dictionary of Hungarian 2007


Dr. Tóth Alfréd: Hunnic-Hungarian Etymological Word List 2007


Tóth Béla: Szájrul szájra 1895


Tóth Imre: Palóc tájszótár 2007


Trask, R. L.: Etymological Dictionary of Basque 2008


Valpy, Francis Edward Jackson: An etymological dictionary of the Latin language 1828


Vámbéry Ármin: A magyar és török-tatár nyelvekbeni szóegyezések 1869


Vámbéry Ármin: A magyarság keletkezése és gyarapodása 1895


Vaszmer, Max: Etimologicseszkij szlovarj russzkovo jazika 1950-1958


Vörös Éva: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára 2008


Merriam-Webster's Unabridged Distionary 2000


Wedgwood, Hensleigh: A Dictionary of English Etymology 1872


Wikipédia, a szabad enciklopédia


Winfred P. Lehmann: A Gothic Etymological Dictionary 1986


Woodard, Roger D.: The Cambridge Encyclopedia of the World's Ancient Languages 2004


Zaicz Gábor: Etimológiai szótár 2006


Zolnay Vilmos, Gedényi Mihály: Budapest a fattyúnyelvben 1956


A kábítószerekkel kapcsolatos szócikkekben és jelentésekben az Együtt egy Drogmentes Magyarországért Mozgalom által kiadott tájékoztató füzeteket használtuk fel. Elérhetőség: www.drogmentes.hu


A szócikkeink képeinél felhasználtuk Zsoldos Márton természetfestő és illusztrátor állat- és növényképeit. Elérhetőség: www.zsoldosmarton.hu




Itt az Ön publikációjának a helye!

Ha szeretne PR cikket elhelyezni a szótár oldalán, akkor ezt jelezze a szerkesztőségünknek a wikiszotar (kukac) wikiszotar.hu címen.


Segítsünk a gyermekeinknek!

Segítsünk a gyermekeinknek!

Az utóbbi időben egyre inkább divattá vált az, hogy hibáztatjuk a tanárt. Aki aztán hibáztatja a szülőt. Vagy épp a gyereket. Esetleg a szülő hibáztatja a gyereket. Vagy a gyerek mindkettejüket…

Már követni is nehéz.

Persze, vannak ügyetlen és fásult pedagógusok. Vannak idegesítő szülők. Vannak gyengén haladó vagy „rossz” gyerekek.

De az semmiképpen sem a nyerő pozíció, ha egymásra mutogatunk és egymást hibáztatjuk.

Akkor ki a hibás? Kinek a felelőssége?

Nézzünk egy kicsit mindezek mögé.

Mit találhatunk a szülői oldalon?

Nincs elég pénz, sok a munka, sok a fizetnivaló, drága a lakás, hitelt kell fizetni, kevés az idő, kevés a gyerekkel/családdal tölthető minőségi idő, kevés a pihenés, sok a stressz stb.

Mit találunk tanári oldalon?

Gyatra fizetés, rossz tanterv, használhatatlan tankönyvek, hosszas adminisztrációk, pluszmunkák, kiégés stb.

Mit tapasztalunk a gyerek, diák oldalán?

A gyerek talán mindezek áldozata. Túlterhelt, sokszor nem tud tanulni (hatékony módszertan híján), nincs jól, sok esetben nem tudja a fentiek miatt megélni az önfeledt gyerekkorát.

Persze mindig lehet jobban csinálni – ez tény. A tanár lehet türelmesebb. A szülő lehet empatikusabb. A gyerek pedig lehet szorgalmasabb.

Valóban vannak olyan pedagógusok, akik szégyent hoznak a szakmájukra, és nem valók diákok közé.

Valóban vannak olyan szülők, akik nagyon messze állnak attól, hogy mintaanyának vagy mintaapának nevezzük őket.

És valóban vannak olyan gyerekek, akik nagyon rossz lelkiállapotban vannak, gonoszak más gyerekekkel, agresszívek vagy egyszerűen csak nagyon le vannak maradva.

De ezektől a – úgy gondoljuk – ritka esetektől eltekintve mindhárman valahol egy célért dolgoznak. Azért, hogy a gyermek boldoguljon a jövőben.

A tanár is ezt akarja, a szülők is ezt akarják, a gyermek meg pláne, hogy ezt akarja! Még akkor is, ha nem érzi át jelenleg ennek a súlyát.

Ha egy oldalon állunk, akkor miért harcolunk egymással?

Nem kívánunk mélyen belemenni a politika területére, de vessünk egy pillantást azért arra is, hogy maga az oktatási rendszer – sajnos – nem úgy van felépítve jelenleg Magyarországon, hogy az megkönnyítse a tanár, a szülő illetve a gyerek dolgát.

Tudjuk, hogy sok esetben a tanterv olyan követelményeket állít, amelyet sem a tanár, sem a diák nem képes teljesíteni. Ez azt okozza, hogy a tanár csak száguld az anyagban, a gyereknek nincs ideje lépést tartani, a szülő pedig próbál segíteni: felfogad egy magántanárt (ami nem kevés pénz tud lenni) vagy segít ő maga (a munkaideje vagy a pihenőidő rovására).

Tudjuk, hogy a pedagógus szakma túl sok kihívás elé helyezi azokat, akik ezt a pályát választják. Bár már ezerszer túlbeszélt téma, a tanári fizetések sajnos sok esetben nem vonzzák az amúgy tehetséges embereket, vagy épp váltásra kényszerítik azokat, akik már belevágtak, és egyébként szívvel-lélekkel csinálnák.

Tudjuk, hogy olyan rossz tankönyvekre kötelezik az iskolákat, amelyek nem használhatók. Sokszor a gyerek maga nem tud önállóan tanulni belőle.

Egy szó mint száz: ne egymást hibáztassuk!

Lássuk be, hogy egy olyan rendszerben vagyunk benne, amely nem segít minket. Nem tudjuk egyik pillanatról a másikra megváltoztatni, így – egyelőre – hozzuk ki belőle a legtöbbet: együtt, egymást segítve.

Szeretettel:
Alkalmazott Oktatástan
1/469-6517, 70/677-0585




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)