Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Szó szó jelentése

szó, szók, szavak, szót, szavam, szava (főnév)

Szó.JPG

1. Nyelvtan: Egy közölt fogalom a hozzá kapcsolt hangsorral vagy betűsorral kifejezve. A világ vagy élet egyetlen önálló részének megnevezése. Lehet egy kimondott hangsor, egy leírt betűsor, ami jelképez, kifejez egy vagy több fogalmat.

Több szó együtt alkot egy mondatot. Ha egy hangsornak nincs önálló értelme, jelentése, akkor nem szó A szó a mondatnak néhány betűből álló része, aminek önálló jelentése van. A szó előtt és után szóközt hagyunk.


2. Átvitt értelemben: Hang; hangszer, hangot kiadó eszköz hangja.

Hegedűszó mellett fogyasztottuk el a vacsorát. A harangszó ebédhez hív.


Eredet [szó < ómagyar: szó < ősmagyar: szol, szava (szó) < dravida: szol, szov, szou (szó, beszéd)]


Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Kifejezések

Nagy szó – (jelentős előrelépés, fontos eredmény).


Szóban forgó (dolog) – (a közlés tartalma, amiről éppen szó van, amiről beszélünk vagy írunk).


Szót vált vele – (a.) rövid beszélgetést folytat vele; b.) rövid vita során összeveszik, összeszólalkozik vele).


További részletezés

több jelentésű szó

Olyan szó, amely azonos forma mellett több dolgot is jelent. A legtöbb jelentésű szavak (amelyek a legtöbb gondot és félreértést okozzák) éppen azok a rövid szavak, toldalékok és jelek, amelyeket állítólag „mindenki ismer”. Ezek esetében csak a szöveg többi részéből lehet megtudni, hogy a beszélő vagy író személy melyik jelentést használta.

„zár”: ajtózár szerkezet (főnév) vagy: bekulcsol (ige)
„fog”: rágószerv (főnév) vagy: kézzel tart (ige) vagy: majd a jövőben tesz valamit (ige)


azonos jelentésű szó

Pontosan ugyanazt kifejező szó. Sok olyan fogalmunk van, amit nem csak egy, hanem több szóval is ki tudunk fejezni. Ilyen esetben ezek a szavak ugyanazt a dolgot jelentik. Ez gazdagítja a kifejezési lehetőségeinket, lehetővé teszi, hogy a beszéd vagy írás hangvételéhez, stílusához illő szavakat használjunk.

Példák a pénz szóval azonos jelentésű szavakra: fizetőeszköz, guba, készpénz, lé, lóvé, mani, pelyva, pinez, píz, suska, zsozsó.


azonos alakú szavak

Többféle dolgot is jelentő szó, amelynél csak a hangalak azonos, de a jelentések között nincs összefüggés.

Példák: nyúl (főnév: kiállat, ige: el akar érni) vár (főnév: régi erődítmény, ige: a helyén marad, amíg más megérkezik)


rokon értelmű szó

Hasonló jelentésű szó. Léteznek olyan szavak, amelyek jelentésükben nagyon hasonlítanak egymáshoz, azonban nem ugyanazt jelentik. Ezek jelentése között sokszor csak árnyalatnyi különbség van.

pénz: bankjegy, apró, bankó, froncsi, pengő, fabatka, lepedő, deviza, zseton, valuta, zöldhasú


helyettesítő szó

Bármelyik szó helyett használható, önálló jelentés nélküli pótszó. Nem jelent egy konkrét dolgot, hanem olyan szavak helyett használhatjuk őket, amelyek nem jutnak az eszünkbe, esetleg amiket nem akarunk kimondani. A helyettesítő szavakat lehetőleg kerülni kell, hiszen ezek hallatán nehéz megérteni, hogy mit akart mondani a beszélő személy. Használatuk miatt a hallgatók akár azt is gondolhatják, hogy a beszélő személy buta.

izé, bigyó, vacak, mismi, hogyishívják
Hozd ki a hogyishívjákból az izét, hogy ezt a vackot összemicsodáljuk.


állító szó

Egy kijelentést megerősítő vagy hangsúlyozó pontosító.

igen, persze, hogyne, bizony, nyilván


határozatlanságot kifejező szók

A beszélő személynek az igével kapcsolatos kétségét, bizonytalanságát kifejező pontosító (határozó).

talán, esetleg, netán, alkalmasint, alighanem


óhajtó szó

A beszélő személynek az igével kapcsolatos kívánságát kifejező pontosító.

bár, bárcsak, vajha


tagadó szó

A beszélő személynek az igével kapcsolatos ellenvéleményét kifejező pontosító.

nem, sem, dehogy, úgysem, egyáltalán nem


tiltószó

A beszélő személynek az igére vonatkozó tiltását kifejező pontosító.

ne, se, nehogy, semmiképp se


viszonyszó

A régebbi nyelvtankönyvekben: névelő, névutó és kötőszó.





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)