Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Eredet szó jelentése

A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2017. január 11., 14:33-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

eredet (főnév)

Ancient.jpg

1. Egy helyről származás, ahol egy dolog, közösség létrejött, született vagy először alkalmazásba került.

A nyelvek eredetéről csak feltételezései vannak a nyelvészeknek. A híresztelés eredeténél rosszindulatot találunk. A családunk eredete a Felvidékre vezet vissza. Az emberi faj eredetéről a tudósok vitatkoznak.


2. Víz feltörése, amely felszín alatti készletből fakad, és a felszínen láthatóan folyni kezd.

A folyó eredete a hegyekben van. A Kárpátokban található a Tisza eredete.


3. Nyelvtan: Régebben használt jelentések. A szó egykori jelentései és formái, amik a mindennapi használat során lassanként változnak. (Az idegen nyelvekből átvett szavak sokszor nem ugyanazt a jelentést kapják a magyar nyelvben, mint amit eredetileg hordoztak. A szavakhoz sokszor további új jelentések, használatok is kapcsolódnak.) A szó eredete (az, hogy eredetileg mit jelentett egy szó) nagymértékben segíti a szó jobb megértését, használatát.

Példák szavak eredeteire:

Pozitív [pozitív < újmagyar: pozitív (jó hatású) < angol: positive (határozott, biztos) < latin: positivus (elhelyezett) < positius (elhelyez) < pono (rak, elhelyez)]

Perszóna [perszóna < újmagyar: perszóna (nőszemély) < középmagyar: perszóna (személy, ember) < latin: persona (személy < résztvevő < felvett szerep < maszk) < etruszk: phersu (színész maszkja)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 185 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)