Bandérium

bandérium (főnév)

1. Történelmi: Saját zászló alatt harcoló csapat; katonai alakulat, kisebb-nagyobb sereg, amelyet a király vagy a főurak saját vagyonukból szereltek fel; földesúri zászlóalj.

A bandériumok Károly Róbert (1310–1342) uralkodásától 1848-ig játszottak szerepet Magyarországon. A bandériumok Pest mellett, a Rákos mezején gyülekeztek, és a király parancsnoksága alatt vonultak az ország védelmére.

2. Régies: Díszkíséret. Magyaros díszöltözetben, fegyverzetben felvonuló, kíséretet alkotó lovascsapat ünnepélyes alkalomkor (például jelentős történelmi évforduló, hivatali beiktatás, megyei vagy országos követválasztás alkalmával).

A megyegyűlésre a főispán hintóját egy bandérium kísérte. A 48/49-es szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjárata helyi csatájának évfordulójára az emlékműhöz egy bandérium is kivonult.

Eredet [bandérium < olasz: bandiera (zászló) < latin: bandum (lobogó) < szanszkrit: bandhah (szalag)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 7 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés

A nyomtatott könyvek vásárlásával támogathatod a szótár működését!

 WikiSzótár könyvesboltja