Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Olasz szó jelentése

olasz (melléknév)

Olasz.jpg

1. Újlatin (nyelv), amelyet a Földközi-tengerbe nyúló, csizma alakú félszigeten beszélnek anyanyelvként. Egyenes leszármazottja az ókori latin nyelvnek.

A mellékelt térképen az olasz nyelv használatának elterjedése látható, a legsötétebb kékkel jelzett területeken anyanyelvként beszélik ezt a nyelvet. Sokan tanulnak ma is olasz nyelven. Az olasz nyelv pergő és dallamos hangzású.


2. Földközi-tengerbe nyúló, csizma alakú félszigeten élő (személy, nép), aki a latinnal rokon újlatin nyelvet beszéli anyanyelvként.

Az olasz emberek hangosan és dallamosan beszélnek. Az olasz nép a 19. században egyesítette országát, és vált egységes nemzetté.


3. A jellegzetesen csizma alakú félszigeten élő népre jellemző (gondolkodásmód, viselkedés, megnyilvánulás); az ilyen emberekkel kapcsolatos (dolog); az ilyen emberek által készített, használt (eszköz, tárgy).

Az olasz konyha nagyon szereti az olívaolajat, tésztákat és a paradicsomot. Az olasz kultúra nagy múltra tekint vissza.


4. A jellegzetesen csizma alakú félszigeten élő nép által lakott (terület, település); e földön levő, termő (növény), onnan származó (termék, tárgy), illetve arról elnevezett (dolog).

Az olasz városok régen önálló hercegségek voltak. Az olasz borok is virághírűek.


Eredet [olasz < kelta: walesc (olasz; a mai Észak-Olaszország, Dél-Németország és Franciaország területén egykor élt kelta nép neve. Mai lakhelyük: Wales)]

Téves azonosítással minden római, latin és olasz nép neve is ez lett.



olasz (főnév)

1. Földközi-tengerbe nyúló, csizma alakú félszigeten élő nép. (Többes számban használjuk.)

Az olaszok sokfelé élnek a világban. Svájc és Ausztria déli részén is élnek olaszok.


2. A jellegzetesen csizma alakú félszigeten élő néphez tartozó személy, aki a latinnal rokon újlatin nyelvet beszéli anyanyelvként.

Az amerikai olasz saját vendéglőt nyit New Yorkban. Egy olasz kezével hadonászva lelkesen magyaráz egy turistának.


3. Újlatin nyelv, amelyet a mai Olaszország területén beszélnek anyanyelvként. Egyenes leszármazottja az ókori latin nyelvnek.

Sokan tanulják ma is olaszt. Az olasz pergő, dallamos hangzású nyelv.



Olasz (tulajdonnév, földrajzi név)

Község Baranya megyében 700 lakossal (2010-es adatok).

Pécstől délkeletre fekszik Olasz. Olaszhoz közel vezet el a 6-os számú autópálya.


Lezárva 7K: 2013. július 26., 14:35



Itt az Ön publikációjának a helye!

Ha szeretne PR cikket elhelyezni a szótár oldalán, akkor ezt jelezze a szerkesztőségünknek a wikiszotar (kukac) wikiszotar.hu címen.


Segítsünk a gyermekeinknek!

Segítsünk a gyermekeinknek!

Az utóbbi időben egyre inkább divattá vált az, hogy hibáztatjuk a tanárt. Aki aztán hibáztatja a szülőt. Vagy épp a gyereket. Esetleg a szülő hibáztatja a gyereket. Vagy a gyerek mindkettejüket…

Már követni is nehéz.

Persze, vannak ügyetlen és fásult pedagógusok. Vannak idegesítő szülők. Vannak gyengén haladó vagy „rossz” gyerekek.

De az semmiképpen sem a nyerő pozíció, ha egymásra mutogatunk és egymást hibáztatjuk.

Akkor ki a hibás? Kinek a felelőssége?

Nézzünk egy kicsit mindezek mögé.

Mit találhatunk a szülői oldalon?

Nincs elég pénz, sok a munka, sok a fizetnivaló, drága a lakás, hitelt kell fizetni, kevés az idő, kevés a gyerekkel/családdal tölthető minőségi idő, kevés a pihenés, sok a stressz stb.

Mit találunk tanári oldalon?

Gyatra fizetés, rossz tanterv, használhatatlan tankönyvek, hosszas adminisztrációk, pluszmunkák, kiégés stb.

Mit tapasztalunk a gyerek, diák oldalán?

A gyerek talán mindezek áldozata. Túlterhelt, sokszor nem tud tanulni (hatékony módszertan híján), nincs jól, sok esetben nem tudja a fentiek miatt megélni az önfeledt gyerekkorát.

Persze mindig lehet jobban csinálni – ez tény. A tanár lehet türelmesebb. A szülő lehet empatikusabb. A gyerek pedig lehet szorgalmasabb.

Valóban vannak olyan pedagógusok, akik szégyent hoznak a szakmájukra, és nem valók diákok közé.

Valóban vannak olyan szülők, akik nagyon messze állnak attól, hogy mintaanyának vagy mintaapának nevezzük őket.

És valóban vannak olyan gyerekek, akik nagyon rossz lelkiállapotban vannak, gonoszak más gyerekekkel, agresszívek vagy egyszerűen csak nagyon le vannak maradva.

De ezektől a – úgy gondoljuk – ritka esetektől eltekintve mindhárman valahol egy célért dolgoznak. Azért, hogy a gyermek boldoguljon a jövőben.

A tanár is ezt akarja, a szülők is ezt akarják, a gyermek meg pláne, hogy ezt akarja! Még akkor is, ha nem érzi át jelenleg ennek a súlyát.

Ha egy oldalon állunk, akkor miért harcolunk egymással?

Nem kívánunk mélyen belemenni a politika területére, de vessünk egy pillantást azért arra is, hogy maga az oktatási rendszer – sajnos – nem úgy van felépítve jelenleg Magyarországon, hogy az megkönnyítse a tanár, a szülő illetve a gyerek dolgát.

Tudjuk, hogy sok esetben a tanterv olyan követelményeket állít, amelyet sem a tanár, sem a diák nem képes teljesíteni. Ez azt okozza, hogy a tanár csak száguld az anyagban, a gyereknek nincs ideje lépést tartani, a szülő pedig próbál segíteni: felfogad egy magántanárt (ami nem kevés pénz tud lenni) vagy segít ő maga (a munkaideje vagy a pihenőidő rovására).

Tudjuk, hogy a pedagógus szakma túl sok kihívás elé helyezi azokat, akik ezt a pályát választják. Bár már ezerszer túlbeszélt téma, a tanári fizetések sajnos sok esetben nem vonzzák az amúgy tehetséges embereket, vagy épp váltásra kényszerítik azokat, akik már belevágtak, és egyébként szívvel-lélekkel csinálnák.

Tudjuk, hogy olyan rossz tankönyvekre kötelezik az iskolákat, amelyek nem használhatók. Sokszor a gyerek maga nem tud önállóan tanulni belőle.

Egy szó mint száz: ne egymást hibáztassuk!

Lássuk be, hogy egy olyan rendszerben vagyunk benne, amely nem segít minket. Nem tudjuk egyik pillanatról a másikra megváltoztatni, így – egyelőre – hozzuk ki belőle a legtöbbet: együtt, egymást segítve.

Szeretettel:
Alkalmazott Oktatástan
1/469-6517, 70/677-0585




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)