Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

„Kés” változatai közötti eltérés szó jelentése

a (Szöveg cseréje – „<html> </div> </html>” → „</div>”)
 
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
4. sor: 4. sor:
  
 
[[Image:knife2.jpg|right|frame]]
 
[[Image:knife2.jpg|right|frame]]
'''Kézi vágóeszköz''' nyéllel.
+
'''Kézi vágóeszköz''' nyéllel. Darabolásra, szúrásra használt szerszám, amely nagyon erős, rugalmas edzett acélból, és jól megfogható nyélből készül. Fogantyúhoz erősített keskeny, vékony, hosszú, és általában hegyes fémlap elvékonyodó, éles széllel, amely szilárd anyagon húzva könnyen belehatol abba, és két darabra választja.  
  
''A hentes '''kés'''ének pengéje nagyon éles. A '''kés'''ek egy tartóban állnak egymás mellett a munkaasztal szélén. A hentes más '''kés'''t használ a különféle húsrészek vágásához.''
+
''A hentes '''kés'''e nagyon éles. A szakács más-más '''kés'''t használ a különféle anyagok vágásához.''
  
  
83. sor: 83. sor:
  
 
</div>
 
</div>
Lezárva 7K:  2010. augusztus 19., 08:53  
+
Lezárva 7K:  2010. augusztus 19., 08:53

A lap jelenlegi, 2024. november 11., 17:22-kori változata

kés (főnév)

Knife2.jpg

Kézi vágóeszköz nyéllel. Darabolásra, szúrásra használt szerszám, amely nagyon erős, rugalmas edzett acélból, és jól megfogható nyélből készül. Fogantyúhoz erősített keskeny, vékony, hosszú, és általában hegyes fémlap elvékonyodó, éles széllel, amely szilárd anyagon húzva könnyen belehatol abba, és két darabra választja.

A hentes kése nagyon éles. A szakács más-más kést használ a különféle anyagok vágásához.


Eredet [kés < ómagyar: kés < ősmagyar: kasi (kés) < dravida: katti (kés, kard)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 305 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)