„Megszagol” változatai közötti eltérés szó jelentése
| 9. sor: | 9. sor: | ||
| − | '''2.''' Egy irányból, helyről '''beszívja a levegőt''', hogy érzékelje az onnan érkező apró részecskéket. Az orrát közel tartva | + | '''2.''' Egy irányból, helyről '''beszívja a levegőt''', hogy érzékelje az onnan érkező apró részecskéket. Az orrát közel tartva magába szívja a szagát, illatát. |
''A lány '''megszagol'''ja a virágcsokrot. A gyerekek '''megszagol'''ják a finom süteményt.'' | ''A lány '''megszagol'''ja a virágcsokrot. A gyerekek '''megszagol'''ják a finom süteményt.'' | ||
A lap jelenlegi, 2019. november 13., 08:07-kori változata
megszagol (ige)
1. Az orrával érzékel ember, állat. A levegőt az orrán át beszívva érzékeli a levegőben levő, anyagból, testből vagy tárgyból kiváló apró részecskéket.
Az egér megszagolja a sajtot, így könnyen megtalálja. A kutya megszagolja a nyomokat, aztán a vad nyomára akad. Néhány vad megszagolja az ember közeledtét.
2. Egy irányból, helyről beszívja a levegőt, hogy érzékelje az onnan érkező apró részecskéket. Az orrát közel tartva magába szívja a szagát, illatát.
A lány megszagolja a virágcsokrot. A gyerekek megszagolják a finom süteményt.
3. Átvitt értelemben: Előre megérez egy hatást, változást; gyanít, sejt.
A nyomozó megszagol a tanúvallomásban egy ellentmondást. Az őz az erdőszélen megszagolja a veszélyt.
Eredet [megszagol < meg- (igekötő) + szag + -ol (igeképző)]
