Szag szó jelentése
szag (főnév)
1. Orral észlelhető érzet, amely egy anyagból, testből kiváló, kioldódó apró részecskék útján a levegőben vagy vízben terjed. Az orrba került anyagrészecskék jellemzőinek együttesen érzett hatása, amelyek alapján felismerhető, azonosítható.
A cápa megérzi a vér szagát a vízben. A kutya nagyon sok szagot tud megkülönböztetni egymástól.
2. Bántó orrérzet, amely rossz, többé-kevésbé kellemetlen kipárolgás.
Ki kell dobni az ételt, mert már szaga van. – Milyen szag van itt?
3. Jellegzetes orrérzet, amely egy anyag, test állandó, többnyire nem kellemetlen kipárolgása, légnemű oldata.
A háztartási gáz szagát a levegőn át érzékeljük. A tiszta testnek jó szaga van, nem kell illatosítani.
4. Átvitt értelemben: Árulkodó jelleg, amely egy többé-kevésbé rejtett tartalom, jelenség ismertető jegye.
Az ünnepi beszédnek túlzottan fennkölt szaga lett. A gyanúsított bizonytalan szagú védekezése felkelti a nyomozó figyelmét.
Eredet [szag < ómagyar: szag < ősmagyar: szaghu (szag) < szanszkrit: cingh, cigh (szagol)]
