„Megszagol” változatai közötti eltérés szó jelentése
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | <div class="ige"> | ||
| + | |||
== megszagol (ige) == | == megszagol (ige) == | ||
[[Image:smell.jpg|right|frame]] | [[Image:smell.jpg|right|frame]] | ||
| − | '''1.''' | + | '''1.''' Az '''orrával érzékel''' ember, állat. A levegőt az orrán át beszívva érzékeli a levegőben levő, anyagból, testből vagy tárgyból kiváló apró részecskéket. |
| − | ''Néhány vad '''megszagol'''ja az ember közeledtét. '' | + | ''Az egér '''megszagol'''ja a sajtot, így könnyen megtalálja. A kutya '''megszagol'''ja a nyomokat, aztán a vad nyomára akad. Néhány vad '''megszagol'''ja az ember közeledtét. '' |
| − | '''2.''' Az orrát közel tartva valamihez, annak szagát, illatát magába szívja. | + | '''2.''' Egy irányból, helyről '''beszívja a levegőt''', hogy érzékelje az onnan érkező apró részecskéket. Az orrát közel tartva valamihez, annak szagát, illatát magába szívja. |
| − | ''''' | + | ''A lány '''megszagol'''ja a virágcsokrot. A gyerekek '''megszagol'''ják a finom süteményt.'' |
| − | '''3.''' Átvitt értelemben: | + | '''3.''' ''Átvitt értelemben'': '''Előre megérez''' egy hatást, változást; gyanít, sejt. |
| − | '' | + | ''A nyomozó '''megszagol''' a tanúvallomásban egy ellentmondást. Az őz az erdőszélen '''megszagol'''ja a veszélyt.'' |
'''Eredet''' [''megszagol'' < [[meg|meg- (igekötő)]] + [[szag]] + [[l|-ol (igeképző)]]] | '''Eredet''' [''megszagol'' < [[meg|meg- (igekötő)]] + [[szag]] + [[l|-ol (igeképző)]]] | ||
| + | |||
| + | |||
| + | </div> | ||
A lap 2019. november 13., 08:06-kori változata
megszagol (ige)
1. Az orrával érzékel ember, állat. A levegőt az orrán át beszívva érzékeli a levegőben levő, anyagból, testből vagy tárgyból kiváló apró részecskéket.
Az egér megszagolja a sajtot, így könnyen megtalálja. A kutya megszagolja a nyomokat, aztán a vad nyomára akad. Néhány vad megszagolja az ember közeledtét.
2. Egy irányból, helyről beszívja a levegőt, hogy érzékelje az onnan érkező apró részecskéket. Az orrát közel tartva valamihez, annak szagát, illatát magába szívja.
A lány megszagolja a virágcsokrot. A gyerekek megszagolják a finom süteményt.
3. Átvitt értelemben: Előre megérez egy hatást, változást; gyanít, sejt.
A nyomozó megszagol a tanúvallomásban egy ellentmondást. Az őz az erdőszélen megszagolja a veszélyt.
Eredet [megszagol < meg- (igekötő) + szag + -ol (igeképző)]
