Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

„Megmételyesít” változatai közötti eltérés szó jelentése

 
 
1. sor: 1. sor:
== megmételyesít, megmételyez (ige) ==
+
<div class="ige">
  
[[Image:megmételyesít.jpg|right|frame]]
+
== megmételyez, megmételyesít (ige) ==
'''1.''' Juhokat mételyféle májbetegségbe ejt.
 
  
 +
[[Image:métely.jpg|right|frame]]
 +
'''1.''' '''Élősködő laposféreggel megfertőz''' egy állatot, juhot.
  
'''2.''' Átvitt értelemben: Erkölcsileg megront.
+
''A gazda rájött, hogy a patakpartról kaszált széna volt az, ami '''megmételyez'''te a tehenet. Az egész megszárított készletet eltüzelte, nehogy '''megmételyez'''ze a jószágot a széna.''
  
''A rossz példa '''megmételyez'''i az ifjú lelkületét.''
+
 
 +
'''2.''' ''Átvitt értelemben'': '''Erkölcsileg megront''' egy embert, közösséget.
 +
 
 +
''A fegyelem lazulása '''megmételyez'''i a csapatot. Az időnkénti kicsapongás '''megmételyez'''heti az embereket.''
  
  
 
'''Eredet''' [''megmételyesít'' < [[meg|meg- (igekötő)]] + [[métely]] + [[as|-es (melléknévképző)]] + [[ít|-ít (igeképző)]]]
 
'''Eredet''' [''megmételyesít'' < [[meg|meg- (igekötő)]] + [[métely]] + [[as|-es (melléknévképző)]] + [[ít|-ít (igeképző)]]]
 +
 +
 +
 +
</div>

A lap jelenlegi, 2019. november 11., 13:34-kori változata

megmételyez, megmételyesít (ige)

1. Élősködő laposféreggel megfertőz egy állatot, juhot.

A gazda rájött, hogy a patakpartról kaszált széna volt az, ami megmételyezte a tehenet. Az egész megszárított készletet eltüzelte, nehogy megmételyezze a jószágot a széna.


2. Átvitt értelemben: Erkölcsileg megront egy embert, közösséget.

A fegyelem lazulása megmételyezi a csapatot. Az időnkénti kicsapongás megmételyezheti az embereket.


Eredet [megmételyesít < meg- (igekötő) + métely + -es (melléknévképző) + -ít (igeképző)]






WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)