Métely szó jelentése
métely (főnév)
1. Élősködő laposféreg, amely többnyire kérődző állatok (szarvasmarha, juh) szervezetébe jutva végül a májban és az epeutakban telepszik meg; májmétely. (Latin neve: Fasciola hepatica.)
A métely csigákban fejlődik ki, és vízi csigák révén kerül a vizenyős réteken legelő állatok szervezetébe. A métely legelés közben vagy bőrön keresztül juthat be az állatba.
2. Állatorvosi: Fertőző betegség, amit ez (1) az élősködő laposféreg okoz főleg juhoknál, szarvasmarháknál a májban és az epeutakban megtelepedve; májmételykór.
A gazda juhai mételyt kaptak. A métely tünetei lehetnek puffadás, hasmenés, étvágytalanság, rohamos fogyás.
3. Átvitt értelemben: Sorvasztó betegség, amely lassan pusztít; gyógyítandó, rossz testi állapot; kór.
A rák egy alattomos métely: ritkán veszik észre elég korán. A reuma olyan métely, amely viszonylag enyhe tünetekkel jelentkezik a betegség elején.
4. Átvitt értelemben: Káros jelenség egy közösségben; beteges tünet, jelenség, amely rombolja a közösség boldogulását, fennmaradási képességét vagy erkölcsét.
A környezetvédelem megoldatlansága az egész emberiséget veszélyeztető métely. A tudatlanság és irigység két olyan métely, amely azokat célozza meg, akik tenni akarnak egy jobb világért.
Eredet [métely < ómagyar: métely, métő (járvány, „menő”) < ősmagyar: mét, ment (menés) < megy]
