„Maró” változatai közötti eltérés szó jelentése
| 14. sor: | 14. sor: | ||
| − | '''3.''' Átvitt értelemben: A lelket, a szívet gyötrő, | + | '''3.''' ''Átvitt értelemben'': A '''lelket kínzó''', a szívet gyötrő, belső fájdalmat okozó (tett, esemény, hatás). |
''A csalódott nőt '''maró''' fájdalom gyötri. A politikus '''maró''' gúnnyal vezette be az előadást.'' | ''A csalódott nőt '''maró''' fájdalom gyötri. A politikus '''maró''' gúnnyal vezette be az előadást.'' | ||
| 32. sor: | 32. sor: | ||
''Műszaki'': '''Forgácsoló gép'''; marógép. Álló munkadarabot egy forgó szerszám segítségével, apró darabkák leválasztásával méretre alakító berendezés. | ''Műszaki'': '''Forgácsoló gép'''; marógép. Álló munkadarabot egy forgó szerszám segítségével, apró darabkák leválasztásával méretre alakító berendezés. | ||
| − | ''A szögletes munkadarabot '''maró'''val alakítják ki. A '''maró''' sík és íves felületeket is készíteni tud. A fogaskerék '''maró''' | + | ''A szögletes munkadarabot '''maró'''val alakítják ki. A '''maró''' sík és íves felületeket is készíteni tud. A fogaskerék '''maró'''val készül.'' |
| 47. sor: | 47. sor: | ||
| − | '''Eredet''' [''maró'' < [[mar|mar (ige | + | '''Eredet''' [''maró'' < [[mar|mar (ige II.)]] + [[ó|-ó (melléknévképző)]]] |
</div> | </div> | ||
A lap jelenlegi, 2019. október 30., 13:56-kori változata
maró (melléknév I.)
1. Fogával tépő, a zsákmányának húsába harapó (ragadozó), amely húst a fogával megragad és cibál. Erősen harapó, karmoló, és ezzel sebet okozó (állat, személy).
Az antilop combjába maró oroszlán elkapta a zsákmányt. Az idegen lábába maró kutya nem ijedt meg.
2. Anyagot felsértő (folyadék, energia), amely egy felületet a csípőssége, bontó hatása révén részben kiold, eltüntet.
A maró sav nem csak a koszt oldja le, hanem a kezedet is megtámadja! Gyerekek nem nyúlhatnak az erősen maró lúgokhoz.
3. Átvitt értelemben: A lelket kínzó, a szívet gyötrő, belső fájdalmat okozó (tett, esemény, hatás).
A csalódott nőt maró fájdalom gyötri. A politikus maró gúnnyal vezette be az előadást.
Eredet [maró < mar (ige I.) + -ó (melléknévképző)]
