Tartalom

Mar

mar (ige I.)

Fogával tép főként egy ragadozó állat a zsákmányának húsába harapva; húst fogával megragad és cibál; (dühösen) harap, és ezzel sebet okoz.

Az oroszlán az antilop combjába mar. A dühös kutya az idegen lábába mar. A macska az egérbe mar. A kígyó a zsákmányába mar.

További részletezés

1. Többször egymás után harap, általában kisebb erővel.

A kutya dühösen marja a láncot. Az ideges vizsgázó az ajkát marja.

2. Dühösen beleharap ...

3. Méregfogával megsebesít ...

4. Erősen csíp ...

5. Szúró fájdalmat okoz ...

6. Erős vegyi elváltozást okoz ...

7. szúró fájdalmat okoz ...

8. bántani igyekszik ...

9. Elüldöz egy helyről ...

10. Forgácsolva megmunkál ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

mar (ige II.)

Magának megkaparint egy tárgyat, dolgot, élőlényt.

Az özvegy magának marja az egész vagyont, az elhunyt testvérének semmi sem jut. A sas lecsap a magasból, és karmaival egy nyulat mar.

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

mar, marja, marjai (főnév)

A lapockák felett kidomborodó rész a gerinces emlősállatok hátán a nyak és a gerinc találkozásánál.

A lovas a ló marjára dől ugratás közben. Az oroszlán az antilop marja felé kap a mancsával. A mar felett az állat nyaka és feje, alatta a törzse és lába van.

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

Mar – igeragozás

Kijelentő mód, jelen idő
alanyitárgyas
énmarokmarom
temarszmarod
ő, önmarmarja
mimarunkmarjuk
timartokmarjátok
ők, önökmarnakmarják
Kijelentő mód, múlt idő
alanyitárgyas
énmartammartam
temartálmartad
ő, önmartmarta
mimartunkmartuk
timartatokmartátok
ők, önökmartakmarták
Feltételes mód, jelen idő
alanyitárgyas
énmarnékmarnám
temarnálmarnád
ő, önmarnamarná
mimarnánkmarnánk
timarnátokmarnátok
ők, önökmarnánakmarnák
Felszólító mód
alanyitárgyas
énmarjakmarjam
temarjál / marjmarjad / mard
ő, önmarjonmarja
mimarjunkmarjuk
timarjatokmarjátok
ők, önökmarjanakmarják
Ható ige, jelen idő
alanyitárgyas
énmarhatokmarhatom
temarhatszmarhatod
ő, önmarhatmarhatja
mimarhatunkmarhatjuk
timarhattokmarhatjátok
ők, önökmarhatnakmarhatják
Ható ige, múlt idő
alanyitárgyas
énmarhattammarhattam
temarhattálmarhattad
ő, önmarhatottmarhatta
mimarhattunkmarhattuk
timarhattatokmarhattátok
ők, önökmarhattakmarhatták
Ható ige, feltételes mód
alanyitárgyas
énmarhatnékmarhatnám
temarhatnálmarhatnád
ő, önmarhatnamarhatná
mimarhatnánkmarhatnánk
timarhatnátokmarhatnátok
ők, önökmarhatnánakmarhatnák
Ható ige, felszólító mód
alanyitárgyas
énmarhassakmarhassam
temarhassmarhasd / marhassad
ő, önmarhassonmarhassa
mimarhassunkmarhassuk
timarhassatokmarhassátok
ők, önökmarhassanakmarhassák
Főnévi igenév
marni
Határozói igenév
marva, marván, marvást
Melléknévi igenév és képzett melléknevek
maró, marandó, marós, marható, marhatatlan, maratlan
Képzett főnév
marás