Makacs szó jelentése
makacs (melléknév)
1. Álláspontjához, véleményéhez ragaszkodó (személy), aki ezt a ragaszkodást gyakran az észszerűség vagy méltányosság ellenére is görcsösen fenntartja; nyakas, önfejű.
A makacs embert nehéz eltéríteni véleményétől. A makacs vitapartner továbbra is a saját igazát védi.
2. Álláspontjához, véleményéhez ragaszkodó személyre jellemző (gondolkodásmód, megnyilatkozás, viselkedés), amelyből kitűnik, hogy ő ezt a ragaszkodást gyakran az észszerűség vagy méltányosság ellenére is görcsösen fenntartja.
A vádlott makacs tagadása még nem jelenti azt, hogy a ártatlan lenne. A férfi az érvek hatására feladja makacs ragaszkodását a korábbi állításával kapcsolatban.
3. Szeszélyesen ellenszegülő (állat, főleg szamár, öszvér), amely az ember akaratának nem, vagy csak nehezen engedelmeskedik, mozdulni vagy húzni nem akar; csökönyös, konok.
A makacs szamarat nem lehetett semmilyen módon indulásra bírni. A szamár gazdája hiába kiabált vele, hiába rángatta, a máskor olyan nagy becsben tartott állat csak makacs jószág maradt.
4. Állandó jelleggel kitartó (állapot, helyzet, cselekvés), amely nem enyhül, enged vagy múlik el (a megfelelőnek gondolt beavatkozás, kezelés hatására sem); szívós.
A gyerek makacs megfázása nem akar elmúlni. A várvédők makacs kitartását az ostromlók nem tudják legyűrni.
5. Átvitt értelemben: Nehezen kezelhető, alakítható (anyag, tárgy), amely szilárdsága vagy más szerkezeti sajátsága, esetleg hibája miatt ellenáll a külső behatásnak, erőnek.
A gyémánt keménységével makacs drágakő. A beszorult makacs csavar nem enged a szerelő erőfeszítéseinek.
Eredet [makacs < ómagyar: makacs, makuj (makacs) < ősmagyar: bakacs, bikacs (makacs, tántoríthatatlan, erősködő) < bak, bika]
