Makacs szó jelentése
makacs (melléknév)
1. Szeszélyesen ellenszegülő (állat, főleg szamár, öszvér), amely az ember akaratának nem, vagy csak nehezen engedelmeskedik, mozdulni vagy húzni nem akar; csökönyös, konok.
A makacs szamarat nem lehetett semmilyen módon indulásra bírni. A szamár gazdája hiába kiabált vele, hiába rángatta, a máskor olyan nagy becsben tartott állat csak makacs jószág maradt.
2. Álláspontjához, véleményéhez ragaszkodó (személy), aki ezt a ragaszkodást gyakran az észszerűség vagy méltányosság ellenére is görcsösen fenntartja; nyakas, önfejű.
A makacs embert nehéz eltéríteni véleményétől. A makacs vitapartner továbbra is a saját igazát védi.
3. Álláspontjához, véleményéhez ragaszkodó személyre jellemző (gondolkodásmód, megnyilatkozás, viselkedés), amelyből kitűnik, hogy ő ezt a ragaszkodást gyakran az észszerűség vagy méltányosság ellenére is görcsösen fenntartja.
A vádlott makacs tagadása még nem jelenti azt, hogy ártatlan. A férfi az érvek hatására feladja makacs ragaszkodását a korábbi állításával kapcsolatban.
4. Állandó jelleggel kitartó (állapot, helyzet, cselekvés), amely nem enyhül, enged vagy múlik el (a megfelelőnek gondolt beavatkozás, kezelés hatására sem); szívós.
A gyerek makacs megfázása nem akar elmúlni. A várvédők makacs kitartását az ostromlók nem tudják legyűrni.
5. Átvitt értelemben: Nehezen kezelhető, alakítható (anyag, tárgy), amely szilárdsága vagy más szerkezeti sajátsága, esetleg hibája miatt ellenáll a külső behatásnak, erőnek.
A gyémánt keménységével makacs drágakő. A beszorult makacs csavar nem enged a szerelő erőfeszítéseinek.
Eredet [makacs < ómagyar: makacs, makuj (makacs) < ősmagyar: bakacs, bikacs (makacs, tántoríthatatlan, erősködő) < bak, bika]
