Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

„Műves” változatai közötti eltérés szó jelentése

 
 
1. sor: 1. sor:
<div class="fonev">
+
<div class="nfr">
  
== műves (főnév) ==
+
== -műves (főnévképző) ==
  
 
[[Image:make.jpg|right|frame]]
 
[[Image:make.jpg|right|frame]]
'''Mesterember, iparosember'''. Főleg szóösszetételek utótagjaként használjuk: ő a szóban forgó mesterségben vagy a szóban forgó anyaggal dolgozó szakember.
+
'''Mesterember, iparosember'''. a szóban forgó mesterségben, vagy a szóban forgó anyaggal dolgozó szakember.
  
 
''A fegyver'''műves''' ügyesen elkészítette a puska csövét. Az agyag'''műves'''t fazekasnak hívjuk, és maga formázta agyagedényeket éget ki. Az ezüst'''műves''' főleg ezüsttel dolgozik, ilyen ékszereket és dísztárgyakat készít.''  
 
''A fegyver'''műves''' ügyesen elkészítette a puska csövét. Az agyag'''műves'''t fazekasnak hívjuk, és maga formázta agyagedényeket éget ki. Az ezüst'''műves''' főleg ezüsttel dolgozik, ilyen ékszereket és dísztárgyakat készít.''  
25. sor: 25. sor:
  
 
</div>
 
</div>
Lezárva 7K:  2011. február 20., 20:10  
+
Lezárva 7K:  2011. február 20., 20:10

A lap jelenlegi, 2020. március 11., 17:05-kori változata

-műves (főnévképző)

Make.jpg

Mesterember, iparosember. a szóban forgó mesterségben, vagy a szóban forgó anyaggal dolgozó szakember.

A fegyverműves ügyesen elkészítette a puska csövét. Az agyagművest fazekasnak hívjuk, és maga formázta agyagedényeket éget ki. Az ezüstműves főleg ezüsttel dolgozik, ilyen ékszereket és dísztárgyakat készít.


Eredet [műves < ómagyar: műves < ősmagyar: míves, mijes, mies (műves) < művel]



műves (melléknév)

Mesteri munkával kapcsolatos, azzal jellemzett.

A műves edények a konyha különlegességei. Sok műves ember a vásárokon árulja a munkáit.


Lezárva 7K: 2011. február 20., 20:10





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)