Kiver szó jelentése
kiver (ige)
1. Verve kikerget. 4. Veréssel v. fegyveres erővel kikerget. Kiver vkit a kocsmából; kiveri az ellenséget
Kiveri az ellenséget a városból. Kivert bennünket az eső.
2. Többszöri ütéssel kidob.
Kiveri a labdát az udvarból.
3. Valamit ütöget, hogy a benne levő tárgy kimenjen belőle. Valamihez ütögetve kitisztít, kiürít. Veréssel, ütögetéssel eltávolít vmit vmiből. Kiveri a hamut a pipájából. | Kiporol. Kiveri a szőnyeget.
A pálcával kiveri a poros ruhát. Kiveri a pipából a hamut.
4. Verve kimozdít a helyéből. Többszöri) ütéssel kimozdít a helyéből
A karót kiveri a földből. Kiverem a fogad.
1. veréssel vallomást (esetleg pénzt, vmibe való beleegyezést) csikar ki belőle.
1. szigorral, neveléssel stb. elfelejteti vele. veréssel leszoktatja róla;
2. Szleng: Az eszéből, emlékezetéből eltávolítani törekszik.
Kiveri az eszéből, az emlékezetéből: elfeled.
5. Ütögetve, verve kilyukaszt.
7. Régies: Ütögetve, verve kialakít. Tárgyat, díszítést> kalapálva kialakít. | <Érmét> veréssel elkészít. | <Fegyvert, szerszámot> kikalapál. | Szegek, apró fémdíszek beverésével díszít vmit. | <Húst> veréssel sütésre előkészít.
Rezet, ezüstöt pénznek kiver.
1. Ritmust> ütögetéssel érzékeltet. | <Dallamot> billentyűs v. pengetőhangszeren (kezdetlegesen) eljátszik.
6. Régies: Valakinek a testét úgy megveri, hogy a verés helye meglátszik rajta.
Kiveri a kezét. Majd kiverem az ülepedet.
1. Állatot> a legelőre hosszabb időre kihajt. Tavasszal kiverik a borjúkat a határba
1. Szél, víz nagyobb tárgyat> a partra sodor. A szél kiverte a csónakot a partra.
8. Nyomda: egy nem egészen megtelt sort, oldalt vagy hasábot kitöltő darabokkal kiegészít. Kihajt.
1. Népies: Foltos lesz. Belülről kiütközve) ellep vmit. Kiveri arcát a veríték.
Kiverte a himlő, a szeplő, a rozsda.
Eredet [kiver < ki- (igekötő) + ver]
