Tartalom

Ver

ver (ige I.)

Többször erősen üt egy tárgyat, felületet, esetleg testrészt.

A későn hazaérkező férj nem találta a kulcsát, ezért verte az ablakot. A népi táncos a zene ritmusára veri a csizmaszárát. A dobos eszeveszett ütemben verte a dobokat.

További részletezés

1. Rendszeresen üt egy személy egy másik élőlényt fegyelmezés, idomítás, tanítás céljából, illetve büntetésből vagy durvaságból.

Régen a porosz nevelés elve szerint rendszeresen verték a gyerekeket. – Vigyázz, mert ha továbbra is későig csavarogsz, fejen verlek – fenyegette meg az apa a nevelhetetlen fiát.

2. Terményt hosszabb ideig üt ...

3. hosszabb ideig üt ...

4. Erősebben megüt ...

5. Vereséget okoz ...

6. Nehézséggel sújt ...

7. időpontot jelez ...

8. sorozatosan hozzáüt ...

9. Tárgyat odarögzít ...

10. Egy helyre kerget ...

11. Fedél alá kényszerít ...

12. Más helyre üt ...

13. akaratlanul erősen beleüti ...

14. többször érinti ...

15. ütemesen csattanó hangot okoz ...

16. Odáig elér ...

17. Kiformál, létrehoz ...

18. Kavarva létrehoz ...

19. lerakódással létrehoz ...

20. Nem illik hozzá ...

21. Ütemesen lüktet ...

22. fokozottan dobog ...

23. Madár dalol ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

ver (ige II.)

1. Népies: Erősen süt a nap árnyék nélkül és hosszú időn át.

A nyári hőségben a nap veri a virágokat. – A napfény itt erősen ver, menjünk az árnyékba – mutatott a fa alá a kirándulás vezetője.

2. Sütőben ételt készít ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

Ver – igeragozás

Kijelentő mód, jelen idő
alanyitárgyas
énverekverem
teverszvered
ő, önververi
miverünkverjük
tivertekveritek
ők, önökvernekverik
Kijelentő mód, múlt idő
alanyitárgyas
énvertemvertem
tevertélverted
ő, önvertverte
mivertünkvertük
tivertetekvertétek
ők, önökvertekverték
Feltételes mód, jelen idő
alanyitárgyas
énvernékverném
tevernélvernéd
ő, önverneverné
mivernénkvernénk
tivernétekvernétek
ők, önökvernénekvernék
Felszólító mód
alanyitárgyas
énverjekverjem
teverjél / verjverjed / verd
ő, önverjenverje
miverjünkverjük
tiverjetekverjétek
ők, önökverjenekverjék
Ható ige, jelen idő
alanyitárgyas
énverhetekverhetem
teverhetszverheted
ő, önverhetverheti
miverhetünkverhetjük
tiverhettekverhetitek
ők, önökverhetnekverhetik
Ható ige, múlt idő
alanyitárgyas
énverhettemverhettem
teverhettélverhetted
ő, önverhetettverhette
miverhettünkverhettük
tiverhettetekverhettétek
ők, önökverhettekverhették
Ható ige, feltételes mód
alanyitárgyas
énverhetnékverhetném
teverhetnélverhetnéd
ő, önverhetneverhetné
miverhetnénkverhetnénk
tiverhetnétekverhetnétek
ők, önökverhetnénekverhetnék
Ható ige, felszólító mód
alanyitárgyas
énverhessekverhessem
teverhessverhesd / verhessed
ő, önverhessenverhesse
miverhessünkverhessük
tiverhessetekverhessétek
ők, önökverhessenekverhessék
Főnévi igenév
verni
Határozói igenév
verve, vervén, vervést
Melléknévi igenév és képzett melléknevek
verő, verendő, verős, verhető, verhetetlen, veretlen
Képzett főnév
verés