Könny szó jelentése
könny (főnév)
1. Szemből kicsorduló csepp; erős érzelem, például fájdalom, meghatódás, öröm hatására a szemben termelődő sós nedv, amely a szem sarkában összegyűlik, legtöbbször ki is csordul.
A kisgyereknek elerednek a könnyei, mert nem látja az édesanyját. A szomorú ember kitöröli a könnyeket a szeméből.
2. Biológia, orvosi: A könnymirigy váladék; az emberi szemben a szemüreg külső-felső részén, saját csontos gödrében elhelyezkedő mirigy átlátszó sós nedve, váladéka, amelynek feladata a szaruhártya védelme és tisztítása pislogás során.
Az asszony könnye csorog, miközben az erős tormát reszeli. Egy füstös helyiségben több könnyet választ ki a szem, mert a füst ingerli a szemet.
3. Átvitt értelemben: Bánat, az élet megpróbáltatása; testi-lelki szenvedés, fájdalom.
Az idős embernek sok könnyben volt része élete során. A végső siker sokszor sok könnybe és verejtékbe kerül.
Eredet [könny < ómagyar: könny < ősmagyar: köny, könnyv, könyű (könny) < dravida: kanír, kannir (könny, „szem-nyirok”) < kan (szem) + nir (víz)]
