Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

„Faktívusz” változatai közötti eltérés szó jelentése

 
 
11. sor: 11. sor:
 
'''Eredet''' [''faktívusz'' < [[latin]]: ''factivus'' (tevő) < ''factus'' (tett) < ''facio'' (csinál)]<br>
 
'''Eredet''' [''faktívusz'' < [[latin]]: ''factivus'' (tevő) < ''factus'' (tett) < ''facio'' (csinál)]<br>
 
'''Eredet''' [''faktitívusz'' < [[latin]]: ''factitivus'' (csinálgató, teszegető) < ''factus'' (tett) < ''facio'' (csinál)]<br>
 
'''Eredet''' [''faktitívusz'' < [[latin]]: ''factitivus'' (csinálgató, teszegető) < ''factus'' (tett) < ''facio'' (csinál)]<br>
'''Eredet''' [''transzlatívusz'' < [[latin]]: ''translativus'' (mássá áttevő) < ''translatio'' (áttétel) < ''transfero'' (átvisz) < ''trans-'' ([[trans|át; elöljáró]]) + ''fero'' (visz)]  
+
'''Eredet''' [''transzlatívusz'' < [[latin]]: ''translativus'' (mássá áttevő) < ''translatio'' (áttétel, áthozás) < ''trans-'' ([[trans|át; elöljáró]]) + ''latio'' (hoz)]  
  
  
 
</div>
 
</div>
Lezárva 7K: 2015. április 25., 17:11  
+
Lezárva 7K: 2015. április 25., 17:11

A lap jelenlegi, 2023. december 5., 09:14-kori változata

faktívusz, faktitívusz, transzlatívusz (főnév)

Nyelvtan: Eredményhatározó eset. Idegen nyelvekben annak kifejezésére használt határozószó vagy határozói kifejezés (név + határozórag vagy elöljárószó + név), hogy mivé változtat a cselekvés.

Például faktívusz az „autóvá” szó latin megfelelője. A „közösséggé” szó faktívusszal fordítható olaszra.


Eredet [faktívusz < latin: factivus (tevő) < factus (tett) < facio (csinál)]
Eredet [faktitívusz < latin: factitivus (csinálgató, teszegető) < factus (tett) < facio (csinál)]
Eredet [transzlatívusz < latin: translativus (mássá áttevő) < translatio (áttétel, áthozás) < trans- (át; elöljáró) + latio (hoz)]


Lezárva 7K: 2015. április 25., 17:11





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)