Bőgés szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen
Paloca (vitalap | szerkesztései) 2015. február 8., 15:04-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
bőgés (főnév)
Erős, mély hang, amelyet kiad a szarvasmarha, szamár vagy más állat; megszólalás ilyen hangon.
Az oroszlánok bőgése messze hallatszik az afrikai vadonban. A gazda felfigyel a tehén éhes bőgésére az istállóban.
Eredet [bőgés < bőg + -és (főnévképző)]
Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 149 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.
WikiSzótár.hu előfizetés