Pásztor szó jelentése
pásztor (főnév)
1. Juhokat nevelő személy, aki háziállatok egy csoportját, nyáját őrzi, együtt tartja és legelteti a mezőkön, ügyelve arra, hogy jó táplálékhoz jussanak, de ne egyenek olyat, amit nem szabad. Vigyáz, hogy egészségesek maradjanak, és védi őket a ragadozók és tolvajok ellen, hogy ne érje kár a gazdájukat.
A pásztor kihajtja a nyájat a rétre. A kis pásztor tereli a libákat.
2. Népies:: Egyházi személy, aki a hívek lelki gondozását végzi, és ellátja a képesítésének megfelelő egyházi szolgálatot egy keresztény egyházban vagy gyülekezetben; lelkész, pap.
A pásztor feladata a rábízott közösség vallásos szervezése, összefogása. Bárki a pásztorhoz fordulhat tanácsért.
3. Régies: Egy területet felvigyázó személy; a szántóföldeken levő termény, termés, illetve a gyümölcsösökben érő gyümölcs őrzésére felfogadott férfi; csősz.
A pásztor minden nap többször is bejárja a dinnyeföldet. A gyümölcsösgazda a szüret előtti hónapban egy pásztort is felfogad, hogy őrizze az érés végén levő gyümölcsöket.
Eredet [pásztor < ómagyar: pásztor < latin: pastor (pásztor) < pasco (legeltet) < szanszkrit: bhaks (legeltet)]
