Palack szó jelentése
palack (főnév)
1. Italtároló. Kisebb henger alakú, szűk szájú, zárható, könnyen tisztán tartható és kezelhető üveg vagy műanyag tárolóedény, amelyben italt, folyadékot tartunk, hogy könnyen fogyasztható, használható legyen
Az ásványvizet palackban hozza ki a pincér az asztalhoz. A bort palackokba töltik át a boroshordókból.
2. Szűk nyakú üvegedény tartalma, a benne levő ital.
A társaság egy újabb palackkal megivott a finom borból. A lakodalomban ötven palack fogyott a finom borból.
3. Hengeres fémtartály, amelyet (cseppfolyóssá) sűrített légnemű anyag, gáz szállítására, tárolására használnak.
A búvár palackjában sűrített levegő van. A tűzhely gázpalackkal működik. A hegesztéshez palackot használnak a gyárban.
Eredet [palack < ómagyar: palack < görög: fialaszk (palack, „ivóedényke”) < fiale (palack, edény)]