Palack szó jelentése
palack (főnév)
1. Italtároló. Kisebb henger alakú, szűk szájú, zárható üveg vagy műanyag tárolóedény, amelyet könnyű tisztán tartani és kezelni. Italt, folyadékot tartunk benne, ami fél kézzel, könnyen kitölthető, adagolható belőle.
Az ásványvizet palackban hozza ki a pincér az asztalhoz. A bort palackokba töltik át a boroshordókból.
2. Szűk nyakú üvegedény tartalma, a benne levő ital.
A társaság egy újabb palackkal megivott a finom borból. A lakodalomban ötven palack fogyott a finom borból.
3. Hengeres fémtartály, amelyet (cseppfolyóssá) sűrített légnemű anyag, gáz szállítására, tárolására használnak.
A búvár palackjában sűrített levegő van. A tűzhely gázpalackkal működik. A hegesztéshez palackot használnak a gyárban.
Eredet [palack < ómagyar: palack < görög: fialaszk (palack, „ivóedényke”) < fiale (palack, edény)]
