Palack szó jelentése
palack (főnév)
1. Hosszúkás henger alakú, szűk szájú üvegedény, amiben általában szeszes italt tartanak.
A bort palackban hozza ki a pincér az asztalhoz. A bort palackokba töltik át a boroshordókból.
2. Szűk nyakú üvegedény tartalma, a benne levő ital.
A társaság egy újabb palackkal megivott a finom borból. A lakodalomban ötven palack fogyott a finom borból.
3. Műszaki: Hengeres fémtartály, amelyet (cseppfolyóssá) sűrített légnemű anyag, gáz szállítására, tárolására használnak.
A tűzhely gázpalackkal működik. A hegesztéshez palackot használnak a gyárban.
Eredet [palack < ómagyar: palack < görög: fialaszk (palack, „ivóedényke”) < fiale (palack, edény)]
