Egyedülálló szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2016. január 18., 15:39-kor történt szerkesztése után volt.
egyedülálló (melléknév)
1. Társ nélküli; magányosan, egyedül élő, akinek nincs vele együtt élő hozzátartozója.
A korosodó egyedülálló nők nehezebben találnak társat, mint a férfiak. Egy egyedülálló ember nehezebben bírja a magas költségeket, mint egy család.
2. Példátlanul jó. A maga nevében különleges, kiváló, és szinte utánozhatatlan, megismételhetetlen.
A mérnökök egy egyedülálló megoldással álltak elő. Az egyedülálló eredményt két évtizeden át megközelíteni sem tudták a versenyzők.
3. Szokatlanul sajátos; minden hasonló dologtól nagyon eltérő, minden mást kizáró.
A betörés szerencsére egyedülálló eset volt a falunkban. A tavaly észlelt hiány egyedülálló alkalom volt, és nem fog többé előfordulni.
Eredet [egyedülálló < egyedül + álló]
