Egyedülvalóság szó jelentése
egyedülvalóság (főnév)
1. Régies: Társtalanság érzése, állapota, amikor egy személy boldogtalan, mert társ nélkül él, vagy távol van a szeretteitől, barátaitól, családjától.
Az özvegy egyedülvalóságában néha kiment a temetőbe emlékezni. A feleség nehezen bírja a egyedülvalóságot, amíg férje a tengert járja.
2. Régies: Kizárólagos lét, amikor egy dologból, fajtából csak egyetlen létezik.
A pártnak csupán az egyedülvalósága biztosított hatalmat, mert választás esetén bizonyosan elbukott volna. A kiváló áru remekül fogy a piaci egyedülvalósága miatt.
Eredet [egyedülvalóság < egyedül + való + -ság (főnévképző)]
