Egyedüllét szó jelentése
egyedüllét (főnév)
1. Társtalanság érzése, amikor egy személy boldogtalan, mert társ nélkül él, vagy távol van a szeretteitől, barátaitól, családjától.
Az özvegy egyedüllétében néha kiment a temetőbe emlékezni. A feleség nehezen bírja a egyedüllétet, amíg férje a tengert járja.
2. A társak nélküli élet állapota; visszavonult személy életmódja, aki távol él az emberektől, mások társaságától.
A szerzetes egyedüllétben él. Az agglegény szereti a egyedüllétet.
Eredet [egyedüllét < egyedül + lét]
