Öl szó jelentése
öl (ige)
Életétől megfoszt (embert, állatot), olyan hirtelen ható, vagy lassan felgyülemlő behatással, amely ellen az áldozat nem tud védekezni, és ennek következtében testének életfunkciói gyors hirtelenséggel megszűnnek.
Az ellenség tűzzel-vassal ölte az embereket, míg meg nem érkezett a felmentő sereg, és halomba nem ölte őket. A bakó egy nagy karddal ölt, amikor lefejezte az elítéltet.
Eredet [öl < ómagyar: öl < ősmagyar: öl, ül, vül, ala (öl, halált okoz) < dravida: ula, kol, kollu (öl, pusztít)]