Tartalom

Öl

öl (ige)

Más életének véget vet, hogy védje a saját életét, vagy hogy élelemhez jusson. Egy embert, állatot elpusztít a káros, ártó hatásával, amely ellen nem képes védekezni, így a testének életfunkciói megszűnnek.

A háborúban katonák ölték az ellenséget. A vadász hegyes bottal öli a kígyót. A fagy növényeket öl.

További részletezés

1. Tömegesen irt, pusztít embert, állatot.

A levelekre kiszórt permetlé öli a káros gombákat. A dühöngő járvány öli az embereket.

2. Sertést levág ...

3. Teljesen tönkretesz ...

4. Növényt elhervaszt ...

5. Szenvedést okoz ...

6. Nem hagy nyugton ...

7. Tettel zaklat ...

8. Erkölcsi kárt okoz ...

9. Haszontalanul ráfordít ...

10. Lelki szenvedést belefojt ...

11. Haszontalanul eltölt ...

12. Fokozatosan tönkretesz ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

öl (főnév I.)

1. Ülő embernél öblös homorulat, amit combja, hasa, esetleg behajtott vagy ölelő karja határol.

A karosszékben ülő nagymama az ölébe vette a gyereket. A nagyapa ölbe tett kézzel szundikált a hintaszékben.

2. Öblös rész ...

3. hely belseje ...

4. ágyék tája ...

5. Testrész ...

6. Karjaival átfogás ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

öl (főnév II.)

1. Hosszmérték, amely hat lábnak felel meg (körülbelül 1,9 méter).

A szobrász két ölnyi fát keresett az oszlop kifaragásához. A gerendák között csak három ölnyit talált, és abból vágott le egy ölnyit, amit más célra félretett.

2. Űrmérték ...

3. Területmérték ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

-öl (igeképző)

Lásd még: -l, -al, -el, -ol, -öl (igerag, igeképző)

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

Öl – igeragozás

Kijelentő mód, jelen idő
alanyitárgyas
énölökölöm
teölszölöd
ő, önölöli
miölünköljük
tiöltökölitek
ők, önökölnekölik
Kijelentő mód, múlt idő
alanyitárgyas
énöltemöltem
teöltélölted
ő, önöltölte
miöltünköltük
tiölteteköltétek
ők, önököltekölték
Feltételes mód, jelen idő
alanyitárgyas
énölnékölném
teölnélölnéd
ő, önölneölné
miölnénkölnénk
tiölnétekölnétek
ők, önökölnénekölnék
Felszólító mód
alanyitárgyas
énöljeköljem
teöljél / öljöljed / öld
ő, önöljönölje
miöljünköljük
tiöljeteköljétek
ők, önököljeneköljék
Ható ige, jelen idő
alanyitárgyas
énölhetekölhetem
teölhetszölheted
ő, önölhetölheti
miölhetünkölhetjük
tiölhettekölhetitek
ők, önökölhetnekölhetik
Ható ige, múlt idő
alanyitárgyas
énölhettemölhettem
teölhettélölhetted
ő, önölhetettölhette
miölhettünkölhettük
tiölhettetekölhettétek
ők, önökölhettekölhették
Ható ige, feltételes mód
alanyitárgyas
énölhetnékölhetném
teölhetnélölhetnéd
ő, önölhetneölhetné
miölhetnénkölhetnénk
tiölhetnétekölhetnétek
ők, önökölhetnénekölhetnék
Ható ige, felszólító mód
alanyitárgyas
énölhessekölhessem
teölhessölhesd / ölhessed
ő, önölhessenölhesse
miölhessünkölhessük
tiölhessetekölhessétek
ők, önökölhessenekölhessék
Főnévi igenév
ölni
Határozói igenév
ölve, ölvén, ölvést
Melléknévi igenév és képzett melléknevek
ölő, ölendő, ölős, ölhető, ölhetetlen, öletlen
Képzett főnév
ölés