Begy szó jelentése
begy (főnév I.)
1. Madár nyelőcsőtágulata. Kiöblösödő, kitágult rész a madár nyelőcsövén a táplálék átmeneti raktározására, előzetes puhítására. A táplálék ezután a zúzógyomorba kerül.
A nehezen emészthető vagy nagyobb mennyiségű táplálék a kitágult begyben raktározódik el. A libatöméskor a kukorica a begybe kerül.
2. Szleng, átvitt értelemben: Női mell, kebel.
A pincérnő olyan ruhát vett fel, hogy jól mutasson a begye. A kihívó blúz láttatta az asszony begyét.
3. Népies, átvitt értelemben: Ember hasa, gyomra; főként gyerekére tréfásan utalva, mint „megtömendő” testrészre.
A kisgyereknek már megtelt a begye, olyan sokat evett. Az éhes gyerek mohón tömte a begyét.
4. Állattan: Emésztőszerv. Alsóbbrendű állatok (például gyűrűs férgek, puhatestűek, rovarok) tömlőszerű nyelőcsőtágulata.
A begyben megindul a táplálék lebontása. A rovar begyébe édes lé került a szájszerven át.
Eredet [begy < ómagyar: begy, bögy < ősmagyar: bögy, böd < dravida: midaru (begy, gyomor) < pidu (púp, dudor)]
