Analógia szó jelentése
analógia (főnév)
1. Hasonlóságon alapuló bemutatás. Amikor egy ismeretlen dolog, jelenség megértésének elősegítésére, vagy magyarázatára egy olyan dolgot veszünk alapul, amit a másik személy már ismer vagy ismerhet, és akár valóságos, akár átvitt értelemben vehető tulajdonságbeli vagy jellemzőbeli hasonlóság alapján a számára ismeretlen dolgot ehhez, a már ismerthez hasonlítva mutatjuk be.
Az elme analógiájáként vehetünk egy számítógépet. A tanár analógiaként egy népszerű mesét mondott el. Az első cigaretta elszívásának élményét a következő analógiával fejtette ki Tamás: ennek az érzése olyan volt nekem, mintha vattát tömtek volna le a torkomon.
2. Tudományos: Következtetési módszer, amely a dolgok és jelenségek közti hasonlóságon alapul.
A kutatót az analógia segítette a törvényszerűség megállapításában. Az analógia alapján a bebizonyított állítás más hasonlóra is igaz.
3. Jogi: Jogalkalmazási módszer; egy jogszabály alkalmazása olyan tényállásra, amelyre bár nem vonatkozik ugyan, de amelyről hasonlósága miatt feltehető, hogy a törvényhozó ugyanúgy bírálta volna el.
A bíró ítélethozatalkor analógiával él. Az ügyvéd az ügy analógiája miatt azt javasolja az ügyfelének, hogy ne pereljen, próbáljon meg kiegyezni a másik féllel.
4. Nyelvtudomány: Nyelv-változási tényező, amelynek hatására a változás a rendszer tagjai közti hasonlóság alapján jön létre.
A két nyelv rokonságának egyik bizonyítéka a nyelvek közti nyelvtani analógia. A nyelvész az analógia segítségével szavakat tud rokonítani egymással.
Eredet [analógia < görög: analogia (arányosság, megfelelés) < ana- (fel-, szerint) + logosz (értelem, szó, gondolat)]
