Böjt szó jelentése
böjt (főnév)
1. Vallási: Étkezés korlátozása egyházi rendelkezések, vallásos szokások alapján. Bizonyos napokon tartózkodás bizonyos ételek (főleg hús) fogyasztásától vagy általában az étkezéstől, illetve csökkentett mértékű táplálkozás.
Minden héten kell egy nap böjtöt tartani. A böjt napja a péntek. A hosszabb böjt alatt naponta csak egyszer lehetett jóllakni, a háromszori étkezésen belül.
2. Átvitt értelemben: Étkezésbeli megszorítás kényszerűségből vagy szabad döntés alapján.
Az orvos a betegség miatt pár napi böjtöt írt elő. A nagy ünnepi lakoma után jól esik a szervezetnek a böjt.
3. Vallási, átvitt értelemben: Étkezést korlátozó időszak, amelyet vallási előírás vagy szokás állapít meg. Ekkor a híveknek szigorú étkezésbeli korlátozások szerint lehet csak ételt, italt fogyasztaniuk, és tartózkodniuk kell a zajos mulatozástól.
A böjt hónapja általában a február. Karácsony előtt is van böjt. Az araboknál is van böjt, amikor nappal nem lehet étkezni.
4. Átvitt értelemben: Nélkülözésekkel teli időszak, amikor nem jut elegendő pénz, eszköz, erőforrás az igények kielégítésére.
A magas adók miatti böjt idején minden pénzüket elköltik az emberek. A vállalkozás életében most a böjt jött el, mert nincs elég megrendelés. A böjt megszűnéséhez többet kell hirdetni és termelni.
Eredet [böjt < ómagyar: böjt, bejt (böjt) < ősmagyar: böjt, bejt, böjet, bejet (böjt, éhesség) < dravida: pasittal (éhezés) < payi, pasi (éhes)]
