Bogyó szó jelentése
bogyó (főnév)
1. Gömbölyű termés, amely vékony héjú, rendszerint több magvú, húsos vagy leveses tartalmú.
A bodzának fekete bogyói vannak. A szőlő bogyói fürtökben lógnak.
2. Gömbölyű termés, amelynek csonthéjas magja van.
A kökény kék bogyói szeptemberben érnek. A galagonya piros bogyóinak héja nagyon kemény.
3. Átvitt értelemben, szleng: Drog; az érzékszerveket és a tudatot tompító készítmény, amely rövid kellemes érzést, majd tartós károsodásokat okoz. Az ecstasy másik neve. További adatokat lásd: ecstasy.
A ma bogyóként ismert drog alapvegyületét 1912-ben fejlesztette ki egy német gyógyszergyár. A bogyó ma már nem csupán az eredeti vegyületből áll, más hallucinációt okozó szereket is tartalmaz, így inkább drogkeveréknek nevezhető.
4. Átvitt értelemben, népies: Állati ürülék, amelynek kis gömbölyded alakja van.
A juh bogyóit elrejtette a fű. A nyúlketrec takarításakor eltávolították a bogyókat is.
Eredet [bogyó < ómagyar: bogyó < ősmagyar: bogolyó, bodocs (bogyó, éretlen gyümölcs) < dravida: pindsu (éretlen gyümölcs) < vadu (zöld termés, rügy)]
