Istentelen szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Operátor (vitalap | szerkesztései) 2015. január 18., 09:50-kor történt szerkesztése után volt. (Szöveg cseréje – „--Pali” → „Lezárva:”)
istentelen (melléknév)
1. Vallástalan (személy, közösség, dolog), aki/ami nem hisz istenben, illetve vallásos hit nélküli. (Főleg vallásos emberek szóhasználatában.)
A választópolgárok nem tudták, hogy egy istentelen embert választottak meg polgármesternek városuk élére. Az egyre istentelenebb világ erkölcsei romlanak.
2. Átvitt értelemben: Kínosan kellemetlen (személy, tett, jelenség, dolog), ami kínt, fájdalmat okoz.
A fogorvos megszabadította az istentelen fogfájástól a férfit. A betegre istentelen köhögési roham jött rá. – Az istentelen kölyök megint nem tanul – panaszkodik az anya az apának.
Eredet [istentelen < isten + -telen (melléknévképző)]
