Aranykor szó jelentése
aranykor (főnév)
1. Nagy virágzás időszaka egy társadalom vagy nép életében; olyan korszak, amikor az ország, a nép erejének, hatalmának, kultúrájának, művészetének csúcspontja van.
Sokan gondolják úgy, hogy az aranykort a múltban kell keresni. Ha összefognánk és együttműködnénk, akkor egy új aranykort érhetnénk el. Vannak, akik bíznak a tudás aranykorának eljöttében.
2. Mitológia: Az isteni harmónia kora a régi római és görög mondavilágban. Ekkor az emberekben még nem volt irigység, kapzsiság, és nem volt erőszak. Gazdagság, bőség és igazságosság uralkodott a társadalomban.
Az aranykor letűntével az emberek elvesztették az összhangot a világgal és önmagukkal. Az aranykor után már rosszabb időszak következett.
3. Irodalom: Augustus császár uralkodására eső korszak a római irodalomban; az időszámításunk kezdete körüli évtizedek.
Az aranykorban sok költő és író alkotott. A szónoklat virágzott az aranykorban.
4. Átvitt értelemben: Virágzó időszak egy területen, tudományban, művészetben, amikor gyors és nagyarányú fejlődés zajlik.
A természettudományok aranykora a polgárosodás megindulásával kezdődött. A festészet egyik aranykora a 19. század végén jött el Franciaországban.
