Operatív szó jelentése
operatív (melléknév)
1. Eredményt okozó, megfelelő hatást kifejtő (elgondolás, működés, tevékenység), amely a kitűzött cél elérését lehetővé teszi.
A vállalat vezetése egy operatív tervet készít a termelés hatékonyságának növelése érdekében. A vezető operatív intézkedése segíti a hiba gyors kezelését.
2. Hozzáértéssel végzett (alkalmazási mód, munka), amely gyorsan eredményt hoz; hozzáértő, szakszerű (hozzáállás).
Az autószerelő operatív munkavégzése gyorsan megtalálja a hiba forrását. A mérnök nyomon követi operatív módszerek fejlődését a szakterületén.
3. Orvosi: Orvosi műtéttel elért (kezelés), sebészeti beavatkozással kapcsolatos (eljárás, eszköz).
Az orvos operatív gyógymódot javasol a betegség kezelésére. Az operatív eszközök vagy csak egyszer használatosak, vagy minden egyes műtét után fertőtlenítik őket.
4. Katonaság: Katonai célkitűzések elérésével kapcsolatos (terv, rendelkezés), illetve katonai célok elérésével, hadműveletek irányításával foglalkozó (tiszt, csoport).
A tábornok mellett működik egy operatív tisztikar is, amely segít neki a tervezésben. A hadvezetés munkáját operatív beosztású tisztek végzik. A tábornok kiadja a napi operatív parancsot.
Eredet [operatív < angol: operative (hatásos) < latin: operativus, operatus (hatásos) < operor (működik, alkot) és opero (eszközöl, okoz)]
