Mámor szó jelentése
mámor (főnév)
1. Enyhe bódulat, amely az öntudat enyhe megkönnyebbülésével jár; kellemes lelkiállapot, amikor enyhülnek a személy gondjai, és a figyelme lekerül életének problémáiról.
Az ember kikapcsolódásként a mámort keresi. A mámort követi a kijózanodás.
2. Ittas állapot; részegség, amit alkoholfogyasztás okoz.
A kocsma pultjánál ülőkön látszik az ital mámora. A részeg férfi másnapra kialussza a mámort.
3. Érzéki élvezet, amely szexuális gyönyör hatására bekövetkező jóérzés.
A szerelmesek az együtt átélt mámort keresik. Az érzéki mámor rabja lehet az ember, amikor kirekeszt minden más örömforrást az életéből.
4. Átvitt értelemben: Nagyfokú boldogság, amely lelkesült hangulatban nyilvánul meg.
A híressé vált énekes a siker mámorában megfeledkezett arról, hogy mennyi lemondással járt az idáig vezető út. A szónok beszédének mámora átragadt a hallgatóságára.
5. Régies, tájszó: Fejfájós, émelygős érzet, amely a részegség után jelentkezik.
A mámorra nem gondol az ember, amikor még spicces. A mámorra gyógyír lehet a savanyú káposztaleves.
Eredet [mámor < török: mahmur (mámor, kábaság) < arab: mahmur (ittas)]
