Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

„Kiürül” változatai közötti eltérés szó jelentése

 
 
1. sor: 1. sor:
+
<div class="ige">
 +
 
 
== kiürül (ige) ==
 
== kiürül (ige) ==
  
[[Image:kiürül.jpg|right|frame]]
+
[[Image:megüresedik.jpg|right|frame]]
'''1.''' üressé válik.
+
'''1.''' '''Szabaddá válik'''; egy helyiség, épület más számára használható lesz.
 +
 
 +
''Amikor '''kiürül''' egy lakás, ki fogjuk bérelni. Tiéd lesz az irodám, miután '''kiürül'''.''
 +
 
  
''Az épület kezdett '''kiürül'''ni.''
+
'''2.''' '''A tartalma elfogy'''; egy edényben, zárt térben tárolt anyagot, élelmiszert teljesen felhasználnak.
''Nincs ötletem, '''kiürül'''t a fejem.''
 
  
Edényből a benne levő tárgy kifogy.
+
''Amikor '''kiürül''' a hordó, rögtön ki kell mosni. Előkészítjük a feltöltésre azt a magtárat, amelyik '''kiürül'''.''
  
''Még nem '''ürül'''t '''ki''' a hordó.''
+
 
 +
'''3.''' '''Bentről távozik'''; anyag egy zárt térből kikerül, kifolyik.
 +
 
 +
''A tartályból a csövön át '''kiürül''' a víz. A vizelet naponta többször '''kiürül'''.''  
  
  
 
'''Eredet''' [''kiürül'' < [[ki|ki- (igekötő)]] + [[ürül]]]
 
'''Eredet''' [''kiürül'' < [[ki|ki- (igekötő)]] + [[ürül]]]
 +
 +
 +
</div>

A lap jelenlegi, 2019. november 14., 10:42-kori változata

kiürül (ige)

1. Szabaddá válik; egy helyiség, épület más számára használható lesz.

Amikor kiürül egy lakás, ki fogjuk bérelni. Tiéd lesz az irodám, miután kiürül.


2. A tartalma elfogy; egy edényben, zárt térben tárolt anyagot, élelmiszert teljesen felhasználnak.

Amikor kiürül a hordó, rögtön ki kell mosni. Előkészítjük a feltöltésre azt a magtárat, amelyik kiürül.


3. Bentről távozik; anyag egy zárt térből kikerül, kifolyik.

A tartályból a csövön át kiürül a víz. A vizelet naponta többször kiürül.


Eredet [kiürül < ki- (igekötő) + ürül]






WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)