Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Normális szó jelentése

normális (melléknév)

Az általánosan elfogadottnak megfelelő, nem kirívó vagy meghökkenést keltő; elvárt, szokásos vagy átlagos.

A mérnök az új állásban a szaktudásának megfelelő normális fizetést kapott. Teljesen normális dolog, ha ingerült választ kapsz egy olyan beszólásodra, amitől az ember zsebében kinyílik a bicska.


Eredet [normális < latin: normalis (szabályszerű < derékszögű) < norma (derékszög)]


További részletezés

1. Egységesen megkövetelt, meghatározott (mérték, sajátság), amit egy hivatalos szabvány ír elő.

A falat normális vastagságban kell rakni, hogy elbírja a tetőt. A normális átmérőjű csőre könnyű a normális csapot rászerelni.


2. Megszokott, régi (mérték, sajátság), amely hosszú idő alatt alakult ki, és elfogadott lett.

Az élet az árvíz után visszatér a normális kerékvágásba. A munkás a pihenő után folytatja a normális munkáját.


3. Természetes (állapot, mérték, sajátság), amely hozzátartozik a világ rendjéhez, nincs benne kiugró jellemző; nyugodt, békés.

Az ember szereti a normális körülményeket. Az erdő éli a maga normális életét.


4. Józan gondolkodású (személy), aki épeszű.

A normális emberek között jó dolgokra lehet számítani. Egy normális társaságba könnyű beilleszkedni.


5. Józan gondolkodású személyre jellemző (tett, viselkedés), vele kapcsolatos (megnyilatkozás, dolog).

A normális cselekedet baj esetén az, hogy szólni kell és nem hallgatni. A normális beszéd normális hangot vált ki a másik emberből.



normális (főnév)

Józan gondolkodású személy, aki épeszű.

Normálisak között jó dolgokra lehet számítani. A normálisak közé könnyű beilleszkedni. Ebbe a klubba csak normálisak járnak.


Lezárva 7K: 2013. június 17., 17:38




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)