Önző szó jelentése
önző (melléknév)
1. Csak magára gondoló (személy), aki csak a saját érdekeit nézi, és másokéra nincs tekintettel. Őt csak a saját vélt vagy valós céljai ösztönzik.
Az önző ember nem képes belátni, hogy másnak is vannak érdekei. Egy önző munkatárssal nehéz együttműködni.
2. Csak magára gondoló emberre jellemző (tett, gondolkodásmód, hozzáállás), amely csak a saját érdekeit szolgálja.
Az önző célok hamar kiderülnek, ha a kölcsönös segítségről van szó. Egy beképzelt emberre jellemző az önző látásmód.
Eredet [önző < ön (melléknév) + -z (igeképző) + -ő (melléknévképző)]
