Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

„Rosszindulatú” változatai közötti eltérés szó jelentése

 
 
5. sor: 5. sor:
 
[[Image:shout3.jpg|right|frame]]
 
[[Image:shout3.jpg|right|frame]]
 
'''1.''' '''Gonosz késztetésű''' (személy), akinek a célja az ártás, tönkretevés, lealacsonyítás.
 
'''1.''' '''Gonosz késztetésű''' (személy), akinek a célja az ártás, tönkretevés, lealacsonyítás.
Erős érzelem vagy ésszerűtlen hajlam táplálja ezt a szándékot.
+
Erős érzelem vagy észszerűtlen hajlam táplálja ezt a szándékot.
  
 
''A '''rosszindulatú''' anyós lenézően beszél a menyével. A rossz jegyet hazahozó tanuló a '''rosszindulatú''' tanárt hibáztatta.''
 
''A '''rosszindulatú''' anyós lenézően beszél a menyével. A rossz jegyet hazahozó tanuló a '''rosszindulatú''' tanárt hibáztatta.''
30. sor: 30. sor:
  
 
</div>
 
</div>
Lezárva 7K: 2015. június 5., 15:04  
+
Lezárva 7K: 2015. június 5., 15:04

A lap jelenlegi, 2019. február 20., 18:13-kori változata

rosszindulatú (melléknév)

Shout3.jpg

1. Gonosz késztetésű (személy), akinek a célja az ártás, tönkretevés, lealacsonyítás. Erős érzelem vagy észszerűtlen hajlam táplálja ezt a szándékot.

A rosszindulatú anyós lenézően beszél a menyével. A rossz jegyet hazahozó tanuló a rosszindulatú tanárt hibáztatta.


2. Gonosz késztetésű személyre jellemző (megnyilatkozás, tett), aminek a célja az ártás, tönkretevés, lealacsonyítás. Ilyen személlyel kapcsolatos (dolog).

Az anyós rosszindulatú beszéde érezteti a menyével a lenézését. A rossz jegyet hazahozó tanuló szerint ez az egész csak a tanár rosszindulatú bosszúja.


Eredet [rosszindulatú < rossz + indulat + -ú (melléknévképző)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 40 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)