Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

„Megpecsétel” változatai közötti eltérés szó jelentése

 
 
1. sor: 1. sor:
 +
<div class="ige">
 +
 
== megpecsétel (ige) ==
 
== megpecsétel (ige) ==
  
[[Image:megpecsétel.jpg|right|frame]]
+
[[Image:right0.jpg|right|frame]]
'''1.''' Pecsétet üt valamire.
+
'''1.''' '''Hivatalos jelet nyom rá'''; nem utánozható bélyegzővel egy irat érvényességét bizonyítja.
 +
 
 +
''Az ügyvéd aláírta és '''megpecsétel'''te a szerződést. A rendőrségen '''megpecsétel'''ik az engedélyt. ''
 +
 
 +
 
 +
'''2.''' '''Hivatalosan lezár'''; a bekulcsolás mellett még bélyegzős ólom- vagy gyurmakorongba szorított zsineggel, huzallal is rögzít a kinyitás elleni biztosítás céljából, hogy illetéktelenek ne menjenek be, ne nyúljanak hozzá, illetve ha az ólomzárat felnyitották, az könnyen észrevehető legyen.
 +
 
 +
''A rendőrség '''megpecsétel'''i a lakást, ahol a nyomozás folyt. A tiltott árukat nagy zsákokban lezárják és '''megpecsétel'''ik.''
 +
 
 +
 
 +
'''3.''' ''Szleng'': '''Felületrészt bekoszol'''; ruhán, tárgyon egy szennyfoltot ejt.
 +
 
 +
''A gyerek máris '''megpecsétel'''te az új nadrágját. A nő hamarabb hazament a bálról, mert étellel '''megpecsétel'''te a ruháját.''
 +
 
 +
 
 +
'''4.''' ''Átvitt értelemben'': '''Véglegessé tesz'''; kapcsolatot, állapotot, együttműködést ünnepélyesen vagy hivatalosan megerősít.  
  
 +
''A fiatalok a szerelmüket '''megpecsétel'''ték a házassággal. A vezetők kézfogással '''megpecsétel'''ték a megállapodásukat.''
  
'''2.''' Megpecsétez.
 
  
 +
'''5.''' ''Átvitt értelemben'': '''Véglegesen megváltoztat'''; kedvezőtlen irányban helyrehozhatatlanul eldönt.
  
'''3.''' Átvitt értelemben: Ünnepélyes ténnyel megszilárdít, maradandóvá tesz.
+
''Az erkölcstelenség '''megpecsétel'''te a politikus pályáját. A baleset végképp '''megpecsétel'''te a sorsomat.''
  
''Krisztus vérével '''pecsétel'''te '''meg''' tanait. A király esküvel '''pecsétel'''te '''meg''' koronázásakor az alkotmányt.''
+
 
 +
'''6.''' ''Vallási'': '''Jellel mutat'''; tényt, igazságot bizonyos tettel, dologgal bizonyít, megerősít.
 +
 
 +
''Krisztus az ő vérével '''megpecsétel'''te tanításainak igazságát. A tudós a halálával '''megpecsétel'''te a tanait, mert inkább a halálbüntetést választotta, mint hogy megtagadja, amit állított. ''
  
  
 
'''Eredet''' [''megpecsétel'' < [[meg|meg- (igekötő)]] + [[pecsét]] + [[l|-el (igeképző)]]]
 
'''Eredet''' [''megpecsétel'' < [[meg|meg- (igekötő)]] + [[pecsét]] + [[l|-el (igeképző)]]]
 +
 +
 +
</div>

A lap jelenlegi, 2019. november 12., 12:47-kori változata

megpecsétel (ige)

Right0.jpg

1. Hivatalos jelet nyom rá; nem utánozható bélyegzővel egy irat érvényességét bizonyítja.

Az ügyvéd aláírta és megpecsételte a szerződést. A rendőrségen megpecsételik az engedélyt.


2. Hivatalosan lezár; a bekulcsolás mellett még bélyegzős ólom- vagy gyurmakorongba szorított zsineggel, huzallal is rögzít a kinyitás elleni biztosítás céljából, hogy illetéktelenek ne menjenek be, ne nyúljanak hozzá, illetve ha az ólomzárat felnyitották, az könnyen észrevehető legyen.

A rendőrség megpecsételi a lakást, ahol a nyomozás folyt. A tiltott árukat nagy zsákokban lezárják és megpecsételik.


3. Szleng: Felületrészt bekoszol; ruhán, tárgyon egy szennyfoltot ejt.

A gyerek máris megpecsételte az új nadrágját. A nő hamarabb hazament a bálról, mert étellel megpecsételte a ruháját.


4. Átvitt értelemben: Véglegessé tesz; kapcsolatot, állapotot, együttműködést ünnepélyesen vagy hivatalosan megerősít.

A fiatalok a szerelmüket megpecsételték a házassággal. A vezetők kézfogással megpecsételték a megállapodásukat.


5. Átvitt értelemben: Véglegesen megváltoztat; kedvezőtlen irányban helyrehozhatatlanul eldönt.

Az erkölcstelenség megpecsételte a politikus pályáját. A baleset végképp megpecsételte a sorsomat.


6. Vallási: Jellel mutat; tényt, igazságot bizonyos tettel, dologgal bizonyít, megerősít.

Krisztus az ő vérével megpecsételte tanításainak igazságát. A tudós a halálával megpecsételte a tanait, mert inkább a halálbüntetést választotta, mint hogy megtagadja, amit állított.


Eredet [megpecsétel < meg- (igekötő) + pecsét + -el (igeképző)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 0 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)