Régiségtan szó jelentése
régiségtan (főnév)
1. A régi korból fennmaradt tárgyak okszerű búvárkodását tárgyaló tudomány.
2. A történelem azon ága, mely a régi népek társalmi életét, szokásait, állam- és egyházszervezetét tárgyalja.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.