Régiség szó jelentése
régiség (főnév)
Régóta létezés mint jellemző, állapot, amikor sok idő telt el az építés, készítés vagy keletkezés óta. Egy ma is meglevő építmény, tárgy, jelenség vagy szokás fennmaradása az elmúlt korokon át.
A rozsdás kard értékét a régisége adja. A kiásott romok régiségét egy szakember állapítja meg.
Eredet [régiség < régi + -ség (főnévképző)]