Alapelv szó jelentése
alapelv (főnév)
1. Fő összefüggés, amit jól kell érteni, hogy változásokat megértsünk, vagy egy hatást elérjünk. Alapigazság, ami szerint egy jelenség megtörténik, illetve egy berendezés, gép, eljárás, módszer működik.
A villamosság alapelve a két pont közötti energiaszint különbsége. Ahhoz, hogy készüléket működtessünk, nem feltétlenül szükséges megérteni annak az alapelvét, de ha már meg is akarjuk szerelni, akkor jó, ha tisztában vagyunk vele. Az anyagmegmaradás törvénye egy alapelv.
2. Legfontosabb szabály, amely más intézkedéseket, eljárásokat vagy magatartást meghatároz. Alapvető megegyezés, ami szerint egy személy vagy közösség cselekszik. A gyakorlatban alkalmazható általános szabály, ami segít helyes döntést hozni és jól cselekedni.
A józan ész és az emberi jogok képezik a törvények alapelvét. A kereskedelem alapelve a tisztességes csere.
Eredet [alapelv < alap- (melléknévi előtag) + elv]
