Szanszkrit szó jelentése
szanszkrit (melléknév)
A szanszkrit, más néven óindiai az egyik legősibb nyelv. Az ókori Indiában beszélték, ma a hindu vallás szent nyelveként használják. Szerepe hasonló az ázsiai kultúrában, mint a latinnak az európai keresztény kultúrában. A szanszkrit az ősi írások révén változatlanul megmaradt holt nyelv, ami azt jelenti, hogy már nem használják a mindennapi életben, mivel az élő nyelv sokat változott az évezredek során. Az ősi tanításokból, bölcsességekből sok nép vett át és örökölt tudást, alapelveket, közmondásokat, szólásokat. Ez magyarázza a mai európai és ázsiai nyelvek közötti hasonlóságok jó részét is.
A szanszkrit nyelvű népekkel való érintkezésünk valamivel a dravida kor után volt. A dravida nyelvű népeket a szanszkrit nyelvű népek szorították ki India déli részébe.
Az itt látható térképen vörös színnel jelölve India többségében hindu vallású részét látjuk, ahol a szanszkrit nyelvet ma is szent vallási nyelvként használják.
A szanszkrit nagyon ősi nyelv. Szanszkrit eredetű szavak sok európai nyelvben megtalálhatók.
Eredet [szanszkrit: samskrtam (összerakott, jól formált, tökéletesített) < sam (össze) + krta (készít, rak)]
