Kelepce szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2018. június 30., 10:27-kor történt szerkesztése után volt.
kelepce (főnév)
1. Csapda; madarak, vadak megfogására használt eszköz.
Az orvvadász kelepcét állít a vadcsapásra. A kelepcébe került vad nem tud elmenekülni.
2. Átvitt értelemben: Becsapós helyzet, ravasz cselfogás, amelyet megtévesztő szándékkal egy személy rászedésére agyalnak ki.
A nyomozó kelepcébe csalja a betörőt. Az üzletkötő egy jól hangzó kelepcével próbálja rávenni a férfit a szerződés aláírására.
Eredet [kelepce < ómagyar: kelepce < keret + -ce (főnévképző)]
Lásd még: kerít
Nyelvtani adatok
Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>
Kifejezés
Kelepcébe csal – (szándékát ügyesen leplezve egy gyanútlan személyt ravasz fogással olyan helyzetbe juttat, ahonnan már nem menekülhet).
Lezárva 7K: 2012. április 3., 12:03
