Kefél szó jelentése
kefél (ige)
1. Kefével tisztít, fényesít egy tárgyat, felületet, hogy a rajta levő szennyeződés vagy más réteg ne legyen rajta.
A fiú a sáros cipőjét keféli. Az asszony a padlót keféli fényesre.
2. Szálakat elrendez; borzas hajat, szakállt, állati szőrt úgy simít, tisztít, fényesít, hogy kefével többször végigsimítja, ismételten végighúzza rajta.
A lány a haját keféli reggelente. A lovász naponta keféli a lovait.
3. Argó: Nemileg érintkezik; férfi nővel közösül.
A fiú azzal henceg a haverjai előtt, hogy ő már kefélt. A barátai közt irigykednek azok, akik még nem keféltek.
4. Régies: Elver egy személyt, állatot, többszöri ütéssel fizikai fájdalmat okoz egy élőlénynek.
Az apa rosszalkodó gyerekét keféli. A gazda a kutyáját keféli, mert az beengedte az idegent az udvarba.
5. Régies: Sok pénzt nyer szerencsejátékon.
A szerencsés kártyás az asztaltársaságot kefélte. A rulettasztalnál egy férfi sorra keféli az egymás utáni pörgetéseket.
Eredet [kefél < kefe + -l (igeképző)]
