Kalauz szó jelentése
kalauz (főnév)
1. Jegyvizsgáló; vasúti alkalmazott, aki a bérletek, menetjegyek érvényességét ellenőrzi, és a menetrendről is felvilágosítást ad.
Ha a vasúti megállóban nincs nyitva jegypénztár, akkor a kalauznál is lehet menetjegyet venni. A kalauz bírságot szab ki a menetjegy nélkül utazóra. A kalauz megnézi a nála levő menetrendet az egyik utas kérésére.
2. Jegyvizsgáló más tömegközlekedési járművön, főleg autóbuszon, villamoson. Feladata hasonló a vasúti alkalmazottéhoz.
Régen a villamoson is volt kalauz. A kalauznál lehetett buszjegyet váltani, amikor nem volt még bérlet.
3. Idegenvezető; idegeneket számukra ismeretlen helyen hivatásszerűen vagy szívességből vezető személy.
A városnéző autóbuszon a kalauz elmondja a város nevezetes épületeinek a történetét. A múzeumban a kalauz ismerteti a kiállított műalkotásokat.
4. Átvitt értelemben: Könyv, amely útbaigazítást, tájékoztatást ad egy helyen, tárgykörben vagy témában.
A kalauz beszámol a legjobb szálláslehetőségekről. A növényhatározó kalauz segít a növények felismerésében.
5. Átvitt értelemben: Útmutató, amely eligazítja az embert, irányt mutat egy helyen, tárgykörben vagy témában.
A zsidó népnek tűzoszlop volt kalauza a pusztában. A filozófus eszméi kalauzként vezetik a híveit.
Eredet [kalauz < ómagyar: kalauz < tatár: kilayuz (útikalauz, útmutató) < mongol: khalya (út) + küz, göz (szem)]
